Vegyünk számba mindent!
Fotó: Alexandr Podvalny/Unsplash
A legelső dolog, amit meg kell lennünk, az az, hogy hogy jöjjünk tisztába a saját egészségügyi állapotunkkal. Rendszeresen keressük fel az orvosunkat, ne hagyjuk ki a listából a fogorvost és a szemészt sem! És vegyünk részt minden olyan szűrővizsgálaton, amit javasol.
Ezek rendszeres csekkolását valószínűleg meg kell ejtenünk:
- Magas vérnyomás
- Koleszterinszint
- Méhnyakrák
- Prosztatarák
- Vastagbélrák
- Mellrák
- Csontritkulás
Együnk teljes értékű, nem finomított élelmiszereket!
Fotó: Anna Pelzer/Unsplash
Nem diétára kell gondolnunk, csupán arra, hogy egészséges és minőségi alapanyagokat vigyünk be a szervezetünkbe. Zöldségek, gyümölcsök, magvak, összetett szénhidrátok (pl. teljes kiőrlésű gabonák, hüvelyesek), alacsony zsírtartalmú tejtermékek minden nap többször kell, hogy ott legyenek a tányérunkon. Az előre csomagolt ételek (bizony, a felvágottak is) rengeteg adalékanyagot és zsírt tartalmaznak, hasznos beltartalmuk viszont sajnos kevés.
A helyes étkezés bizonyítottan csökkenti bizonyos betegségek, többek közt a Parkinson-kór, az Alzheimer-kór, egyes szívbetegségek és a rák kialakulásának esélyét.
Sétáljunk!
Fotó: david Griffiths/Unsplash
Célozzuk meg a napi 30 percet, ha ez egyben sok nekünk, akkor nyugodtan megejthetjük több részletben is. A rendszeres testmozgásnak (főleg, ha úgy csináljuk, hogy kicsit lihegnünk is kelljen tőle) számtalan előnye van. Többek közt segíti egészségesen tartani az agysejtjeinket azzal, hogy több vér és több oxigén szállítódik ilyenkor az agyba. Egyes kutatások szerint az aerob mozgásformák még az Alzheimer-kór tüneteit is csökkenthetik. Emellett hangulatjavító, segít kordában tartani a súlyunkat, erősen tartja a csontjainkat és az izmainkat, segít jobban aludni, csökkenti a szívbetegségek, a 2-es típusú cukorbetegség, a magas vérnyomás és a magas koleszterinszint kialakulásának esélyét.
Maradjunk szociálisak!
Fotó: Dario Valenzuela/Unsplash
A magány rendkívül káros az egészségünkre, nagyobb eséllyel leszünk nemcsak depressziósak, de akár demensek is. A beszámolók szerint azok, akik elvesztették a szociális kapcsolataikat, mindig egyedül vannak, sokkal nehezebben birkóznak meg egyedül az olyan mindennapos feladatokkal, mint a lépcsőzés vagy a fürdés. És sajnos a tendenciák szerint hamarabb is halnak meg. Ennek az is lehet az oka, hogy a magányosság növeli a vérünkben a stresszhormon szintjét, ami gyulladást okozhat a testünkben, ez pedig az artritisszel és a 2-es típusú cukorbetegséggel is összefüggésben áll.
Nyitókép: Shutterstock
Forrás: WebMD
