Nő a gyerekét fogja a konyhában és közben szelfizik

A közösségi média rossz hatással van az anyák mentális egészségére

A szülői léthez való alkalmazkodás sok új szülő számára nehéz lehet - különösen, ha saját kompetenciájuk megítéléséről van szó, vagy arról, hogy vajon "helyesen" cselekednek-e bizonyos helyzetekben, vagy sem. Ezt követően sok új szülő kér tanácsot: kortársaktól, családtagoktól, barátoktól, és egyre gyakrabban a közösségi média tagjaitól is.


Egy új tanulmány, amely az Acta Psychologica című szaklapban jelent meg, azt vizsgálja, hogy a szülői szerepvállalással kapcsolatos Instagram-fiókok milyen hatással vannak az anyákra. Vegyes tapasztalatokat találtak: miközben az anyák úgy érezhetik, hogy a szülőtársak közössége támogatja őket, ugyanakkor kevésbé érzik magukat kompetensnek, ha másokhoz hasonlítják magukat.

Ida Egmose, a Koppenhágai Egyetem munkatársa és kollégái 270, egy vagy több gyermeket nevelő anyát toboroztak. A demográfiai adatok kitöltése után megkérdezték az anyákat, hogy átlagosan mennyi időt töltöttek az Instagramon naponta az elmúlt héten. Ezután jelezték, hogy milyen fiókokat követnek: főként "InstaParents" fiókokat - azaz olyan influencereket, akik a szülői tapasztalataikról posztoltak; valamint olyan szakmai fiókokat, amelyek a gyermekfejlesztéssel vagy a szülői tevékenységgel kapcsolatos információkat osztottak meg; vagy egy egyetem által vezetett, gyermekfejlesztéssel foglalkozó fiókot. Ha a résztvevők követtek ilyen fiókokat, megkérdezték tőlük, hogy mennyire érezték úgy, hogy a posztok negatívan befolyásolják a szülői kompetenciájukkal kapcsolatos érzéseiket, és mennyire érezték magukat támogatva általuk. Példákat is mondtak arra, hogy miért érezték rosszul magukat bizonyos posztok olvasását követően. Végül az anyák elárulták, hogy mennyire hasonlítják magukat azokhoz a szülőkhöz, akiket az Instagramon követnek.

Az eredmények azt mutatták, hogy az anyák gyakran követték azokat a fiókokat, amelyek a szülői szerepvállalást tárgyalták: 84,8% követte az InstaParents típusú fiókokat, 90% pedig a szakmai profilokat. Átlagosan naponta közel egy órát töltöttek a platformon.

Átlagosan 84,2% érezte magát támogatva a különböző típusú profilok által, és a legnagyobb támogatást a szakmai fiókoktól érezték. Ugyanakkor voltak olyanok is, akik úgy érezték, hogy a profilok követése negatívan hatott rájuk: 40,7% érezte így az InstaParents fiókokkal kapcsolatban, 37,1% pedig a professzionális profilokkal kapcsolatban.

A kifejtős kérdésekre válaszolva néhányan azt írták, hogy úgy érzik, a fiókok tartalmai csökkentik a kompetenciaérzetüket, és attól tartanak, hogy nem végzik elég jól az anyasággal kapcsolatos teendőket, ha nem követik az összes tanácsot, amit adnak nekik. Mások inkább a gyermekek fejlődése miatt aggódtak, míg néhányan rámutattak arra, hogy az Instagramon a szülők túlságosan is tökéletesnek mutatnak minden. A pozitív témák között szerepelt a szülői tippek megosztása, a gyermek fejlődésével kapcsolatos ismeretek bővülése, az egymás megnyugtatása és a közösségbe tartozás érzése.

Összességében tehát úgy tűnt, hogy az anyáknak vegyes tapasztalataik vannak az Instagrammal kapcsolatban, hisz potenciális teret kínál a tanuláshoz és a tudás terjesztéséhez - de lehet ez a felület egy kétélű kard is.

A tanulmány csak az anyákat vizsgálta - az apák vizsgálata és a közösségi média hatása a szülői érzésekre szintén érdekes lehet. Vajon milyen következtetésre jutnának a szakértők?

Nyitókép: Shuttestock
Forrás: ScienceDirect