Íróasztalnál, könyvekkel a fején, egyenes testtartással ülő nő

A rossz testtartás és a hátfájás nem mindig függ össze

A hátfájás világszerte a fogyatékosság vezető oka. A legtöbb ember élete során egyszer már megtapasztalja a hátfájást, ami gyakran serdülőkorban jelentkezik, és felnőttkorban válik gyakoribbá.

A hátfájás az emberek 25 százalékánál tartós, rokkanttá és kínzóvá válhat. Befolyásolhatja a mindennapi életvitelben, a fizikai aktivitásban és a munkában való részvételt. Az olyan tevékenységek, mint az ülés, állás, hajolgatás és emelés gyakran súlyosbítják a hátfájást.

Általánosan elterjedt nézet, hogy a „jó” testtartás fontos a gerinc védelmében, valamint a hátfájás megelőzésében és kezelésében. A jó testtartást általában úgy határozzák meg, mint „egyenesen” ülést és állást, valamint guggoló technikával és egyenes háttal történő emelést.

Meglepő módon azonban nincs bizonyíték a jó testtartás és a hátfájás közötti szoros kapcsolatra. A jó testtartásról alkotott elképzelések a társadalmi kívánatosság és a megalapozatlan feltételezések kombinációjából erednek. A szisztematikus áttekintések (egy területen több tanulmányt vizsgáló tanulmányok) azt találták, hogy a munkavállalóknak nyújtott ergonómiai beavatkozások és a fizikai dolgozóknak az emeléshez szükséges legjobb testtartásra vonatkozó tanácsadás nem csökkentette a munkával kapcsolatos hátfájást.

Peter O'Sullivan, mozgásszervi fizioterápia professzor és csapata több tanulmányt is végzett a gerinctartás és a hátfájás közötti kapcsolatot feltárva. Azt vizsgálták, hogy a "lecsúszott" ülő- vagy a "nem semleges" álló testtartás (például a hát túlhajlítása vagy a görnyedt hát) serdülők nagy populációjában összefüggésbe hozható-e a jövőbeli hátfájással, illetve előre jelzi-e azt.

Kevés támogatást találtak erre a nézetre. Ezek az eredmények összhangban vannak azokkal a szisztematikus áttekintésekkel, amelyek nem találtak következetes különbségeket az ülő- vagy álló testtartásban a hátfájós és a hátfájás nélküli felnőtt populációk között.

Az emberek számos különböző gerinctartást vesznek fel, és egyetlen testtartás sem védi meg őket a hátfájástól. Mind a görnyedt, mind a felegyenesedett testtartású embereknél előfordulhat hátfájás.

Emelő testtartás


Az emelés közbeni helyes vagy biztonságos hátizom tartásról szóló, világszerte elfogadott munkaegészségügyi gyakorlatok szintén nem rendelkeznek bizonyítékokkal. O'Sullivan-ék szisztematikus áttekintése nem talált bizonyítékot arra, hogy a kerek hátú testtartással végzett emelés összefüggésbe hozható a hátfájással, vagy előre jelzi annak kialakulását.

Nemrégiben végzett laboratóriumi vizsgálatuk szerint a hátfájás nélküli, több mint öt éve kézi munkát végző emberek nagyobb valószínűséggel emeltek görnyedtebb, kerek hátú testtartásban. Ehhez képest a hátfájós fizikai dolgozók inkább guggoló, egyenesebb hátú emelést alkalmaztak.

Más szóval, a hátfájós emberek hajlamosak a jó testtartási tanácsokat követni, de akik nem a jó módon emelnek, azoknak nincs több hátfájásuk. Egy tanulmány szerint, ahogy a rokkantságot okozó hátfájásban szenvedő emberek felépültek, kevésbé védekeztek, és általában eltávolodtak a jó testtartási tanácsoktól.

Ha nem a testtartás - akkor mi más?

Nincs bizonyíték arra, hogy egyetlen jó testtartás megelőzné vagy csökkentené a hátfájást. Az emberek gerince mindenféle formájú és méretű, így a testtartás nagyon egyéni.

A mozgás fontos a hát egészsége szempontjából, ezért a kényelmes testtartások variálásának és elfogadásának megtanulása valószínűleg hasznosabb, mint egy bizonyos jó testtartás merev betartása. Bár a hátfájás intenzív és kínzó lehet, a legtöbb embernél (90%) a hátfájás nem jár azonosítható szöveti károsodással vagy patológiával.

A hátfájás lehet olyan, mint egy ficam, amely a hátunkat érő kellemetlen, hirtelen, nehéz vagy szokatlan terheléshez kapcsolódik, de előfordulhat olyan is, mint egy erős fejfájás, amikor nincs sérülés. Fontos, hogy az emberek érzékenyebbek a hátfájásra, ha az egészségük veszélyeztetett, például ha valaki:

  • stresszesnek érzi magát
  • rossz hangulatban van
  • fáradt vagy kimerült
  • rosszul alszik
  • kevésbé aktív

A hátfájás nagyobb valószínűséggel áll fenn, ha az ember:

  • túlságosan aggódik és fél a hátfájása miatt
  • túlságosan óvja a hátát, és kerüli a mozgást, a fizikai aktivitást, a munkát és a társadalmi szerepvállalást.

Mit tehetünk a hátfájás ellen?

Egy kis csoportban (1-5 százalék) a hátfájást okozhatja patológia, beleértve a törést, rosszindulatú daganatot, fertőzést vagy idegkompressziót (ez utóbbi lábfájdalommal, valamint az izomerő és az érzés elvesztésével jár). Ezekben az esetekben forduljunk orvoshoz.

A legtöbb embernél (90 százalék) a hátfájás a háti struktúrák érzékenyülésével, de nem azonosítható szöveti károsodással jár. Ebben a helyzetben a jó testtartás fenntartására való túlzott összpontosítás elterelheti a figyelmet más, a gerinc egészségének szempontjából fontosnak ismert tényezőkről.

Ezek közé tartoznak:
  • a hát mozgatása és ellazítása
  • az általunk preferált rendszeres fizikai aktivitás végzése
  • önbizalomépítés, valamint a szokásos napi feladatokhoz szükséges fittség és erő megtartása
  • egészséges alvási szokások és testsúly fenntartása
  • általános fizikai és mentális egészségünk ápolása.

Ehhez néha szükség van némi támogatásra és felkészítésre egy képzett klinikus segítségével.