A krónikus stressz szerepe a súlygyarapodásban
Azt már régóta tudjuk, hogy szervezetünkre a stressz káros hatással van. Számos egészségügyi problémát okozhat, például megnövekedett vérnyomást, fejfájást, szívbetegségeket és súlygyarapodást. De vajon miért esznek egyesek többet a stressz leküzdése érdekében?
Tanulmányok kimutatták, hogy azok a felnőttek, akik alacsony társadalmi környezetben nőttek fel, nagyobb valószínűséggel vágynak evésre, még akkor is, ha nem éhesek. Az Albertai Egyetemen végzett tanulmány azt sugallja, hogy a stresszes gyermekkori környezet az elhízás előkapuja az élet későbbi szakaszában.
Köztudott, hogy a stressz kiváltja az étvágyat, de az új információk azt mutatják, hogy a korai gyermekkorban tapasztalt stresszes állapotok az agyat úgy kalibrálják, hogy az ember élete során nagy energiatartalmú ételeket kívánjon.
Ez a kutatás azt is segít megmagyarázni, hogy az alacsonyabb társadalmi státuszú, krónikusan stresszes körülmények között élő emberek elhízási aránya miért magasabb.
Ebben a vizsgálatban azokat a felnőtteket, akik nehéz körülmények között nőttek fel, nagyobb valószínűséggel motiválták az ételek, és nagyobb eséllyel vágytak gyorsételekre.
De miért eszünk nehéz ételeket stressz alatt?
Mindannyian örököltük az úgynevezett „takarékos gént”. Ezt a gént felmenőink adták tovább és ez a felelős a több száz évvel ezelőtti stressz, azaz éhínség idején használt zsír tárolásáért.
Stresszhelyzetben testünk „harcolj vagy menekülj” üzemmódba kapcsol, ahogyan azt a történelem során mindig is tette, amikor például a ragadozók elől menekülünk, vagy háborúban éltünk. Ma már nem üldöznek bennünket kardfogú tigrisek, de testünk reakciója a stresszhelyzetekre még mindig ugyan így reagál, ezért arra kényszeríti testünket, hogy táplálékot szerezzen és fogyassza is el.
Az agy jelzi a szervezetnek, hogy fogyasszon nagy sűrűségű élelmiszert, amely gyors üzemanyagként használható, és néhány maradékot tároljon is belőle. Ennek az öröklött mechanizmusnak köszönhetően vágyunk az ilyen típusú ételekre.
Továbbá, amikor a stressz generálta ételt elfogyasztjuk, a vágy kielégítődik és ezzel dopamin szabadul fel az agyunkban, ami tompítja a „küzdj vagy menekülj” reakciót. Ezáltal segít lecsillapítani az idegrendszert, ami egy újabb ok, hogy megkívánjuk a gyorsételeket stresszhelyzetben.
Összefoglalva, testünk a génjeinken keresztül még mindig a történelmi időkhöz kötődik. Más módszerek alkalmazása a stressz kezelésére, például a lassú légzés, a meditáció vagy a zenehallgatás is segíthet kielégíteni és tompítani a reakciót a gyorsételek helyett.
Nyitókép: Unsplash
