Évente több millió életet menthetünk meg, ha betartjuk a WHO új irányelveit
Az ENSZ szervezete szerint sürgős intézkedésekre van szükség a légszennyezésnek való kitettség csökkentése érdekében, emiatt a légszennyezés betegségterhét a dohányzással és az egészségtelen táplálkozással egy kategóriába sorolta.
A WHO szinte az összes levegőminőségi irányadó szintet lefelé módosította, és figyelmeztetett, hogy az új szintek túllépése jelentős egészségügyi kockázatokkal jár – derül ki a szervezet közleményéből, melyből azt is megtudhatjuk, hogy új irányelveiknek betartása azonban akár milliók életét is megmentheti.
Az iránymutatások célja, hogy megvédjék az embereket a légszennyezés káros hatásaitól, és a kormányok ezeket a jogilag kötelező érvényű normák referenciájaként használják.
Az ENSZ egészségügyi ügynöksége legutóbb 2005-ben adott ki levegőminőségi iránymutatásokat, vagyis AQG-ket, amelyek akkor világszerte jelentős hatással voltak a szennyezéscsökkentési politikára.
Az azóta eltelt 16 év alatt azonban a WHO szerint egyre több bizonyíték merült fel arra vonatkozóan, hogy a légszennyezés a korábban ismertnél alacsonyabb koncentrációban is hatással van az egészségre.
Maria Neira, a WHO éghajlatváltozással foglalkozó vezetője elmondta, hogy a WHO egy nagyszabású jelentést készít, amelyet Glasgow-ban fog bemutatni (október 31. és november 12. között a skót fővárosban tartják COP26 globális éghajlat-változási csúcstalálkozót – a szerk.), hogy hangsúlyozza a légszennyezés csökkentésének "hatalmas egészségügyi előnyeit" az éghajlatváltozás mérséklése révén.
„El lehet képzelni, hogy milyen hihetetlenül sok életet fogunk megmenteni"
– mondta Neira.
A WHO új iránymutatásai hat szennyező anyag, köztük az ózon, a nitrogén-dioxid, a kén-dioxid és a szén-monoxid alacsonyabb levegőminőségi szintjét javasolják.
A maradék kettő a PM10 és a PM2,5, vagyis a 10 és 2,5 mikron átmérőjű vagy annál kisebb részecskék.
Mindkettő mélyen behatolhat a tüdőbe, de a kutatók szerint a PM2,5 még a véráramba is bejuthat, ami elsősorban szív- és érrendszeri, valamint légzési problémákat okozhat, de más szerveket is érinthet.
Erre válaszul a PM2,5-re vonatkozó irányadó szintet a felére csökkentették.
2019-ben a világ lakosságának több mint 90 százaléka élt olyan területeken, ahol a koncentráció meghaladta a 2005-ös AQG-t a hosszú távú PM2,5 expozícióra vonatkozóan, a legsúlyosabban érintett régió Délkelet-Ázsia volt.
Forrás: ScienceAlert