Ezen múlik, milyen gyakran tartjuk a kapcsolatot a barátokkal
A Michigani Egyetem kutatói a barátokkal való személyes, telefonos és írásbeli vagy e-mailes kapcsolattartás gyakoriságának változásait vizsgálták a rövidebb vagy hosszabb távolságra költöző idősebb felnőttek körében. A Research on Aging című folyóiratban megjelent eredmények arra utalnak, hogy a költözés hatása a kapcsolattartás gyakoriságára még akkor is fennáll, ha a kommunikációs technológia rugalmasságot biztosít az idős felnőtteknek a barátaikkal való gyakori kapcsolattartásban.
Számos tanulmány dokumentálja a családtagok és barátok szociális támogatásának fontosságát az idősebb felnőttek fizikai és mentális egészségének, valamint jóllétének előmozdításában.
„A hosszú távú barátokkal való kapcsolattartás 50 éves kor után is fontos. A folyamatban lévő kutatások valóban azt sugallják, hogy a barátokkal való kapcsolat különböző előnyökkel jár a személyes jóllét szempontjából”
– mondta Joonyoung Cho, a tanulmány vezető szerzője, a szociális munka/pszichológia doktori hallgatója a Medical Xpressnek.
Az országosan reprezentatív, 3820, 50 éves vagy annál idősebb felnőttből álló minta az Health and Retirement Study (Egészség és Nyugdíj Tanulmány) kutatásból származott. Őket a barátokkal való kapcsolattartásukról kérdezték különböző kommunikációs módokon keresztül.
A személyes kapcsolattartás gyakorisága az eredmények szerint leginkább a távolságra volt érzékeny, ami nagyobb kihívást jelentett, ha az egyéneket nagy távolság választotta el egymástól.
A telefonos kapcsolattartás gyakoriságát csak a nagy távolságok befolyásolták. Cho szerint több tényező is befolyásolja ezt a kommunikációs módot, többek között az, hogy mindkét személynek rendelkeznie kell a készülékkel. Ezenkívül két emberre van szükség a hívás kezdeményezéséhez és fogadásához.
„Az is előfordulhat, hogy a barát egy másik országba vagy időzónába költözött. Vagy, ha a barát idősebb volt, hallásproblémái lehetnek, fizikailag károsodott, demenciában szenved, vagy elhunyt”
– magyarázta Cho.
A költöző emberek gyakran abba is befektetnek, hogy új barátokat szerezzenek a közelben élőkkel, jegyzi meg Cho.
Az e-mailes kapcsolattartás gyakoriságát nem befolyásolta a távolság, mutatott rá a tanulmány.
Cho és a tanulmány társszerzője, Jacqui Smith, az U-M Institute for Social Research pszichológia professzora és kutatóprofesszora elismeri, hogy a nyolc évvel ezelőtt gyűjtött adatok a jelenlegi technológiával (az okostelefonokra kifejlesztett új alkalmazások, amelyek vizuális kapcsolatot biztosítanak másokkal) és a világjárvány idején másképp alakulhatnak.
Nyitókép: Unsplash
