Női portré és élénk színek keveréke

Csak az elme segítségével is elérhető a kielégülés

Egy 33 éves, vaginizmusban szenvedő nő betanította magát arra, hogy spontán orgazmust érjen el pusztán az elméjével - derül ki egy új esettanulmányból.

A vaginizmus egy olyan állapot, amely a medencefenék akaratlan összehúzódásakor jelentkezik. Ez nagy fájdalmat okozhat az átható szex során, de ez nem jelenti azt, hogy a vaginizmusban szenvedők nem élhetik át a szexuális örömöt.
Bár sok női orgazmus az erogén zónák érintésével érhető el, van egy másik út is a kielégüléshez, amelyet gyakran figyelmen kívül hagynak.

Alvás közben például az agyunk az álmainkon keresztül vezethet minket az orgazmushoz, és egyesek azt mondják, hogy egyszerűen az ébrenléti fantáziálással is eljutnak a csúcsra. Fantomorgazmusokról is gyakran számolnak be a paraplégiás (a lábak mozgásképességének csökkenése) férfiak és nők.

Mint minden agyi pálya, az orgazmus is könnyebben elérhető a gyakorlással. Korábbi tanulmányok kimutatták, hogy a jóga és a tantrikus meditáció fokozhatja a szexuális izgalmat, vágyat és kielégülést azáltal, hogy az elmére és a testre irányítja a figyelmet.

A mostani esettanulmányban szereplő nő példa arra, hogy ez a tréning mennyire sikeres lehet. Egy évtizedes tantrikus jógagyakorlás után bebizonyította, hogy nemcsak akkor ér el orgazmust, amikor csak akarja, ráaádsul mindezt csak az elméje segítségével, hanem a kielégülés időtartamát is képes irányítani, ami akár 10 percig is eltarthat.

Képességei nemrég próbára kerültek. Egy kísérlet során a nőt arra kérték, hogy feküdjön le egy vizsgálóasztalra, és vagy 10 perc folyamatos orgazmusban, vagy 5 perc folyamatos orgazmusban, vagy kontrollként 10 perc könyv olvasásában vegyen részt. Az orgazmust vagy önérintéssel, vagy az elméje segítségével érte el.

A kutatók objektíven meg tudták állapítani, hogy a nő éppen orgazmust él át, mivel a vérében egy prolaktin nevű marker volt. A prolaktin az agyban lévő agyalapi mirigy által termelt hormon, amely az orgazmust követően megugrik a véráramban. Ennek a kiugrásnak a nagysága egybeesik azzal is, hogy az illető mekkora élvezetet érez.

A résztvevők vérét a kísérlet előtt és után vizsgálva a kutatók egyértelmű változást észleltek. Ebben az esetben a nő prolaktinszintje 5 perc nem genetikailag stimulált orgazmus (NGSO) után 25 százalékkal, 10 perc nem genetikailag stimulált orgazmus után pedig 48 százalékkal lőtt fel.

Ezek a szintek közel azonosak voltak a nő prolaktinszintjével a genetikailag stimulált orgazmus (GSO) után. A könyvolvasás eközben egyáltalán nem okozott változást a nő prolaktinszintjében.

„Szubjektíve az NGSO-k ugyanolyan élvezetesek voltak, mint a külső vagy belső GSO-k (pl. klitorális orgazmus), és viszonylag hasonló érzékszervi élményeket eredményeztek”

– állapítják meg a szerzők.

Megjegyzik azonban, hogy a nő arról számolt be, hogy az NGSO-k hatására kevesebb érzelmi intimitást érzett. Más szóval úgy tűnik, az érintés egy plusz érzésszintet ad hozzá, bár nem feltétlenül jobbat.

Hogy agyi áramköreit a tudatosabb szexuális csúcspontra trenírozza, az esettanulmányban szereplő nő éveket töltött különböző testtartások és légzéstechnikák elsajátításával, hogy tudatosabbá váljon a testi érzésekre. Most már pusztán gondolatokkal is hozzáférhet ezekhez az érzésekhez.

„Emellett medencefenékgyakorlatokat, mellmasszázs-gyakorlatokat és a szégyen és bűntudat feloldására szolgáló gyakorlatokat végeztem. Megtanultam ellazulni és elengedni, elfogadtam a testképemet, és a fokozott tudatosságot általában a mindennapi életbe is bevittem”

– mondta el a nő a tanulmány szerzőinek.

Az esettanulmány minden bizonnyal szokatlan, bár nem példa nélküli. A kutatók évtizedek óta tanulmányozzák azokat az embereket, akik pusztán gondolat útján képesek az orgazmusra, és valószínűleg ez is tanulható, bár a nők jellemzően sikeresebbek a próbálkozásokban.

Az esettanulmány reményt adhat azoknak, akik vaginizmusban szenvednek, vagy másoknak, akik nem tudnak vagy nem akarnak részt venni az átható szexben. A megfelelő agyi tréninggel a szexuális élvezetnek nem kell fájdalmasnak lennie, de akár behatolásosnak sem. Talán még egy izmot sem kell megmozdítani.

Nyitókép: Shutterstock / agsandrew