Szív forma az agyban

Egy keménydrog hatásával ér fel, ha szerelmesek vagyunk

A szerelem agyra gyakorolt hatása megegyezik a kokainéval.

A Syracuse Egyetem által végzett tanulmány szerint a szerelem hasonlóan hat az agyra, mint a kokain, írja a Good Men Project.

Amikor szerelmesek leszünk, az agyunk dopamint, adrenalint, oxitocint és számos más anyagot szabadít fel, körülbelül az agy 12 területén. Emellett az agyi aktivitásunk is megváltozik: koncentráltabbá válunk, és a dopaminszintünk az egekbe szökik.

A dopamin egy olyan neurotranszmitter, amely az élvezethez és a motivációhoz kapcsolódik. Ez ugyanaz a vegyi anyag, amely akkor szabadul fel, amikor valaki kokaint fogyaszt. Nem csoda, hogy az emberek gyakran úgy írják le a szerelmet, hogy olyan érzés, mintha drogoznának.

A rosszul sikerült értelmes kapcsolatoknak is lehetnek saját hatásai. Amikor azonban egy kapcsolat tönkremegy, a szerelmes emberek úgy érezhetik, mintha elvonókúrán mennének keresztül, ami növeli a depresszióba esés esélyét.

Ennek oka, hogy amikor szakításon megyünk át, az agyunk szó szerint megfosztódik azoktól a vegyi anyagoktól, amelyeket megszokott az adott személytől.

Természetesen, a szerelmet sem éli meg mindenki ugyanúgy. Egy szülő-gyerek kapcsolat például egészen másképp néz ki és hat a felekre, mint egy romantikus kapcsolat.

De az általános elképzelés az, hogy a szerelem a drogokhoz hasonló módon hat az agyunkra. Nem csoda, hogy gyakran olyan nehezen engedjük el azokat, akiket szeretünk, még akkor is, ha bizonyos esetekben ez a legjobb döntés.

Ezért, ha legközelebb pillangókat érzünk, hevesen dobog a szívünk vagy nem tudunk nem arra a különleges valakire gondolni, ne feledjük: mindez a szerelem meglepő idegrendszeri képének köszönhető.

Érdekes módon, a tudósok felfedezték, hogy az idegnövekedési faktor (NGF), az idegsejtek növekedését, túlélését és fenntartását segítő fehérje, szerepet játszhat a szerelemben első látásra.

Azt találták, hogy az NGF szintje a szokásosnál lényegesen magasabbra szökött azoknál az embereknél, akik arról számoltak be, hogy szerelmet éreztek első látásra. A tudósok úgy vélik, hogy az NGF szerepet játszhat a hosszú távú kötődések kialakulásában, például a romantikus partnerek vagy a szülők és gyermekeik között.

Szóval, ha legközelebb fülig szerelmesnek érezzük magunkat, ne ijedjünk meg. Ez csak az agyunk reakciója a szerelem érzésére.