Folytatódik az ikonikus Louis Vuitton utazóláda 200 éves története

Folytatódik az ikonikus Louis Vuitton utazóláda 200 éves története

200 éve, hogy Loius Vuitton megalapította utazótáskákkal foglalkozó vállalatát, azóta a luxuscikknek számító ládát már nem hajókofferként, hanem lakberendezési luxuskiegészítőként használjuk.


1854-ben az akkor mindössze 19 éves Louis Vuitton fogta magát, és a svájci határtól nem messze fekvő szülővárosából elgyalogolt Párizsba, hogy beindíthassa karrierjét. Üzletében, a rue Saint Honorén dobozok készítésével foglalkozott, jól felismerte az igényt, hogy az emberek egyre többet utaznak, így a jómódúaknak minőségi tárolókra lesz szükség, amiben az estélyi ruhákat és egyéb pompás outfiteket utaztatjék magukkal. A korabeli kofferek azonban amellett, hogy óriásiak voltak, igen nehezek és nem praktikusak: tetejük ívelt volt, hogy lefolyjon róla a víz, ha esetleg esőben szállítják – Vuitton ezt azonban modernizálni szerette volna, így lapos tetejű, könnyen egymásra pakolható dobozokat álmodott meg, melyeket vízhatlan tulajdonságú bőrrel vont be, hogy a praktikum ne csorbuljon.

Ikon született

louis vuitton regi utazolada

Fotó: Wikipedia

Innovációja azonnal hatalmas siker lett, és az ország többi kofferkészítője is az ő dizájnját alkalmazta innentől. Bár az elejétől fogva jól megkülönböztethető, látványos (általában csíkos vagy kockás) mintákkal látta el ládáit, az igazán ikonikus, monogramos borítást már fia, Georges vezette be, majd védette le 1905-ben. Több mint száz éven keresztül készültek az asnières-i gyárban a ládák, melyeket a világ tehetősebbik fele vitt (illetve vitetett magával) hajókra, repülőkre, pakolták fel autókra, majd az utazási szokások az ezredforduló környékén megváltoztak, ma már a könnyebb bőröndöket részesítjük előnyben, és kevésbé jellemző, hogy egy útra olyan sok holmit vigyünk magunkkal, hogy kis túlzással szobaméretű táskákba kelljen pakolnunk.

Csomagtartóból az otthonunkba

A ládák ikonikus státusza azonban mit sem változott, ma is leginkább a felső tízezer tagjai birtokolják őket. De már ők sem utazás közben használják: szinte műalkotásként állítják ki őket otthonaikban, ugyanúgy, mint a legfontosabb dizájnbútorokat. Konzol- és dohányzóasztalként és ágyvégi tárolóként találkozhatunk velük a legtöbbször a sztárok otthonaiban, a lakberendezési magazinok oldalain. Egy darabka történelmet hordoznak, amitől már eleve különlegessé válnak, bőrborításuk, réz és fa részleteik pedig melegséget és textúrát hoznak bármilyen helyiségbe.