Azok, akik megélték a 100. életévüket, a sikeres öregedést példázzák, gyakran kevesebb krónikus betegséggel küzdenek, és a mindennapi életben jóval a 90-es éveikben is megőrzik függetlenségüket. Bár a genetika hozzájárul a hosszú élethez, a sikeres öregedés több mint 60 százalékát a módosítható tényezők teszik ki.

De mik ezek a tényezők és mi kell ahhoz, hogy 100 évig élhessünk?

A Science Alert, hogy ezt kiderítse, kutatást végzett a százévesek és közel százévesek életmódjában és egészségügyi szokásaiban világszerte. Íme a kutatás alapján négy kulcsfontosságú tényező, amelyekről megállapították, hogy hozzájárulnak az extrém hosszú élethez.

1. Változatos étrend

A százévesek és a majdnem százévesek jellemzően kiegyensúlyozott és változatos étrendet követtek. A kutatás végzői megállapították, hogy átlagosan energiabevitelük 57-65 százalékát szénhidrátokból, 12-32 százalékát fehérjéből, 27-31 százalékát pedig zsírból fogyasztották.

Étrendjükben szerepeltek alapvető élelmiszerek (például rizs és búza), gyümölcsök, zöldségek és fehérjében gazdag élelmiszerek, például baromfi, hal és hüvelyesek, mérsékelt vörös húsfogyasztás mellett.

Ez a mediterrán étrendhez hasonló táplálkozási minta a fizikai funkciók károsodásának és a halálozásnak az alacsonyabb kockázatával hozható összefüggésbe.

2. Kevés gyógyszer

A százévesek nem mentesek a krónikus betegségektől, de jellemzően sokkal később alakulnak ki náluk, mint az átlagos felnőtteknél. A vizsgálatban résztvevő személyek több mint felénél előfordultak olyan gyakori problémák, mint a magas vérnyomás (hipertónia), a demencia vagy a kognitív zavarok.

A kutatás megállapította, hogy az általuk vizsgált személyek átlagosan 4,6 gyógyszert szedtek. A leggyakrabban használt gyógyszerek közé tartoztak a vérnyomáscsökkentők és a szívbetegségre ható gyógyszerek. Ez hasonló egy nagy, egészségügyi nyilvántartáson alapuló spanyolországi tanulmány eredményeihez, amely szerint a százévesek átlagosan 4,9 gyógyszert szedtek. A nem százévesek ebben a vizsgálatban átlagosan 6,7 gyógyszert szedtek.

Az a tény, hogy a százévesek kevesebb gyógyszert szednek, jobb egészségi állapotra és kevesebb egészségügyi problémára utalhat. A gyógyszerhasználatra vonatkozó adatok azonban gyakran önbevalláson alapulnak, így nem biztos, hogy teljesen pontosak, különösen a kognitív károsodással élők esetében.

3. Jó alvás

Az alvás minősége és mennyisége befolyásolja az immunrendszert, a stresszhormonokat és a kardiometabolikus funkciókat, például az elhízást, a magas vérnyomást és a cukorbetegséget. A jó alvás hosszabb ideig tartó jó egészségi állapottal és a krónikus betegségek kockázatának csökkenésével jár.

A vizsgálatban résztvevő százévesek 68 százaléka volt elégedett az alvásminőségével. A felnőttek alvással való elégedettségét vizsgáló, 2020-ban 13 országban végzett felmérésben az alvással való elégedettség 29 százalék és 67 százalék között mozgott.

Az optimális alvás időtartama hét és nyolc óra között van éjszakánként. A jobb alvás eléréséhez adott tippek közé tartozik a rendszeres alvási rutin betartása, a pihentető környezet kialakítása, a rendszeres testmozgás és a stressz kezelése.

4. Lakókörnyezet

A vizsgált százévesek és közel százévesek több mint 75 százaléka vidéken élt. Ezt a mintát tükrözik a kék zónák, vagyis a százévesek magas koncentrációjáról ismert területek, mint például a japán Okinawa, az olaszországi Szardínia, a Costa Rica-i Nicoya-félsziget és a görögországi Ikaria.

Ez részben a természet, az egészség és a jólét közötti összefüggéssel van kapcsolatban. A zöldterületekkel való érintkezés például összefüggésbe hozható a stressz, a depresszió, a vérnyomás, a 2-es típusú cukorbetegség és a szívbetegségek csökkenésével, ami potenciálisan növeli a várható élettartamot.

Nyitókép: Shutterstock