Ez a testmozgás akár késleltetheti is az Alzheimer-kór tüneteit
A São Paulo-i Szövetségi Egyetem és a brazíliai São Paulo-i Egyetem kutatói erős bizonyítékot találtak arra, hogy az ellenállásos edzés – amikor az izmokat súly vagy erő ellenében dolgoztatják – jelentős következményekkel járhat a demenciában szenvedő betegek agyára nézve.
Mielőtt sietve megújítaná az edzőtermi tagságát, vagy elővenné az otthoni edzőkészüléket, érdemes szem előtt tartani, hogy ez egy egérmodell-vizsgálat volt. Mindazonáltal ugyanazok az elvek valószínűleg az emberekre is érvényesek.
„Ez megerősíti, hogy a fizikai aktivitás visszafordíthatja a betegség klinikai tüneteit okozó neuropatológiai elváltozásokat”
– mondja Henrique Correia Campos idegkutató, a São Paulo-i Szövetségi Egyetem (UNIFESP) munkatársa.
Az agyban béta-amiloid plakkok felhalmozódását okozó genetikai mutációval rendelkező egereket, ahogyan az Alzheimer-kórban szenvedő egyéneknél megfigyelhető, négyhetes, létrákat és súlyokat tartalmazó ellenállóképességi edzésprogramnak vetették alá, mielőtt összehasonlították őket a mutáció nélküli egerekkel.
A testmozgás után nemcsak a plakkok felhalmozódása csökkent, hanem a súlyzós edzést végző egerek plazmájában a kortikoszteron hormon szintje is hasonló volt, mint a kontrollcsoport egereinek plazmaszintje. A kortikoszteron az emberekben a kortizolnak felel meg, amely akkor termelődik, amikor a szervezet stressznek van kitéve, és korábban összefüggésbe hozták az Alzheimer-kórral.
Mivel az Alzheimer-kór és a demencia más formái egerekben bolyongást és nyugtalanságot okozhatnak, a kutatócsoport a béta-amiloid plakkos egereket is tesztelte szorongás szempontjából. Itt is úgy tűnt, hogy az ellenállásos edzés segít.
„Megfigyeltük az állatok viselkedését is, hogy felmérjük a szorongásukat a nyílt terepen végzett tesztben, és azt találtuk, hogy az ellenállóképességi edzés az Alzheimer-kórral összefüggő fenotípusú egereknél a kontrollhoz hasonló szintre csökkentette a hiperlokomóciót”
– mondta Deidiane Elisa Ribeiro, a brazíliai São Pauló-i Egyetem idegkutatója a ScienceAlertnek.
Amellett, hogy szem előtt kell tartani az egér és az ember fiziológiája közötti esetleges különbségeket, a fehérjeplackok Alzheimer-kórban játszott pontos szerepe még mindig vitatott, így vita tárgyát képezheti, hogy az ellenállóképességi edzés milyen mértékű előnyökkel járhat a demenciában szenvedő betegek számára.
Az ellenállás-edzésnek mégis kevés hátránya van, különösen az életkor előrehaladtával. Növeli az izomtömeget, az erőt és a csontsűrűséget, segít az egyensúlyban és megkönnyíti a mindennapi feladatok elvégzését. Ez is egyike azoknak a gyakorlatoknak, amelyeket idősebb korban könnyebb fenntartani, így kevés kifogás marad arra, hogy ne vegyük be a napi rutinunkba.
Korábbi tanulmányok megállapították, hogy ez a fajta testmozgás erősítheti az agyban azokat a kapcsolatokat, amelyek a demencia kialakulásakor valószínűleg megszakadnak, így úgy tűnik, hogy az ilyen típusú tevékenység nemcsak a demencia ellen védekezhet, hanem a tüneteket is enyhítheti, feltéve, hogy az embereknél is ugyanezek a hatások mutatkoznak.
A tudósok még mindig próbálják kibogozni a kapcsolatot az Alzheimer-kór, annak kiváltó okai és a szervezet öregedésének általános következményei között, de az ellenállásos edzés potenciálisan mindhárom területen segíthet.
„A hatékonyság fő lehetséges oka az ellenállóképesség gyulladáscsökkentő hatása”
– mondja Beatriz Monteiro Longo, az UNIFESP neurofiziológusa.
Nyitókép: Shutterstock
