A balkezesek agya különbözik a jobbkezesekétől

A balkezesek agya valóban különbözik a jobbkezesekétől, különösen abban, hogy kevesebb agyi lateralizációt mutatnak, mint a jobbkezesek, mondta Eric Zillmer, a Drexel Egyetem neuropszichológia professzora.

Az agyi lateralizáció az az elképzelés, hogy az emberi agy két félre, a bal és a jobb féltekére oszlik, és mindkét fél a saját funkcióiért felelős. A bal oldalt általában a beszéddel, az írással, a számolással, a nyelvvel és a szövegértéssel hozzák összefüggésbe, míg a jobb oldal a kreativitást, a zenei képességeket és a művészi kifejezőkészséget irányítja többek között.

Ha egy kutató beszélgetést kezdeményezne velünk, és közben fMRI-vel szkennelné az agyunkat, a bal féltekének (amely a nyelvvel van kapcsolatban) jobban kellene világítania, mint a jobb félnek. A kutatók ezt találták a legtöbb jobbkezesnél – a nyelvvel kapcsolatos feladatoknál az agy bal fele aktívabb, mint a jobb fele. Megállapították azonban, hogy ez a legtöbb balkezesnél nem így van.

Nagy részüknél a nyelvi feladatoknál a jobb agyfélteke aktivitása nagyobb. Mivel a balkezesek kevésbé támaszkodnak a bal féltekére, a kutatók ezt úgy írják le, hogy kevésbé mutatnak agyi lateralizációt, mondta Zillmer.

Nem csak a nyelvben tér el a balkezesek és a jobbkezesek agya. Egy 2010-es tanulmány a kéztartásról és az arcok észleléséről azt találta, hogy a balkezesek az arcok nézésekor az agy bal és jobb oldali régióit egyaránt használják. A vizsgálatban részt vevő jobbkezesek esetében azonban az arcok felismerése nagyrészt az agy jobb oldalára korlátozódott.

A kreativitás könnyebben jön a balkezeseknek

Zillmer szerint az agyi lateralizáció ezen különbségei segíthetnek abban, hogy a balkezesek jobban gondolkodjanak a dobozon kívül, és ezért kreatívabbak legyenek. Talán az egyik legmeggyőzőbb kutatás, amely a balkezességet és a kreativitást összekapcsolja, a magas fokú skizotípiával – a skizofréniához hasonló, de nem olyan szélsőséges személyiségjegyekkel – rendelkező emberek vizsgálataiból származik.

A 2000-es évek elején több kutatócsoport is érdekes kapcsolatot talált a rendkívül kreatív emberek, például a hivatásos zenészek és képzőművészek, és a skizotípia magas szintje között. Sőt, a kifejezett skizotípiával rendelkezők atipikus agyi lateralizációt is mutattak, ahol a jobb félteke aktívabb volt a tipikusan bal félteke által dominált feladatokban, hasonlóan ahhoz, amit a balkezes és kétkezes embereknél találtak.

Tehát, ha a szokatlan agyi lateralizáció összefügg a magasabb fokú kreativitással a magas fokú skizotípiával rendelkező embereknél, akkor elképzelhető, hogy a kevésbé agyi lateralizációval rendelkező balkezesek is kreatívabbak lehetnek. Természetesen, több kutatásra van szükség ahhoz, hogy ezt a kapcsolatot közvetlenebbül megerősítsük.

Érdemes megjegyezni, hogy a jobb félteke részt vesz a divergens gondolkodásban, abban a képességben, hogy egy adott problémára kreatívan több egyedi megoldást tudunk kitalálni. Tehát, ha a balkezesek természetüknél fogva hajlamosak arra, hogy gyakrabban használják ezt az agyterületet, akkor ez potenciálisan megkönnyítheti a kreatív jobb agyféltekés problémamegoldást, magyarázza Zillmer.

Az a lehetőség, hogy a balkezesek kreatívabbak, részben annak is köszönhető, hogy folyamatosan alkalmazkodniuk kell a jobbkezeseknek tervezett világhoz. Ez lehetőséget kínál a balkezesek számára, hogy gyakrabban használják a képzeletüket, ami segíthet az embereknek a kreativitás elősegítésében, mondta Katina Bajaj, klinikai pszichológiai kutató.

„A kreatív agyunk akkor hasznosul, amikor új, ismeretlen élményekben veszünk részt. Mivel a balkezesek állandóan olyan világban navigálnak, amely megköveteli tőlük, hogy másképp gondolkodjanak, több gyakorlatuk van a képzeletük használatában, ami idővel könnyebben hozzáférhetővé teszi azt”

– mondta Bajaj.

Végső soron tehát attól, hogy valaki balkezes, nem lesz automatikusan kreatívabb, de ahogy az agya fejlődik és alkalmazkodik, egy kreatívabb gondolkodásmódot sajátíthat el.

Miért léteznek egyáltalán balkezesek?

A kutatók nem tudják pontosan, hogy a lakosság körülbelül 10 százaléka miért balkezes. Néhány tanulmány azonban támpontokat nyújt arra vonatkozóan, hogy hogyan és mikor alakul ki a kétkezesség. Egy tanulmányban a kutatók úgy találták, hogy meg tudják jósolni egy gyermek kézpreferenciáját, ha megfigyelik, hogy melyik kezét szereti mozgatni a méhen belül.

Egy újabb, 2020-ban készült tanulmány pedig azt találta, hogy a kéztartás legalább részben öröklődik, és genetikai tényezők határozhatják meg. Zilmer szerint a környezeti tényezőket sem lehet figyelmen kívül hagyni. Például egy balkezes szülővel rendelkező gyermek utánzás révén balkezessé válhat, függetlenül attól, hogy az anyaméhben melyik kezet részesítette előnyben.

„Ez valószínűleg a gének kifejeződése. De az agy plaszticitása miatt lehetséges, hogy látszólag kevés hatással megváltoztatható a kéztartás”

– mondta Zillmer.

Ugyanez vonatkozik a kreativitásra is:

„Egyes kutatások szerint egyes emberek nagyobb fokú nyitottsággal születnek, mint mások. Az én szemszögemből nézve a kreativitás gyakorlást igényel, és annál tovább bővül, minél többet műveljük”

– fogalmazott Bajaj.

(ScienceAlert)

Nyitókép: Shutterstock