Egy egészségesnek hitt szokás igazából éveket vesz el az életünkből
Tegyünk meg naponta 10 ezer lépést, igyunk sok vizet és egészítsük ki a reggelinket bogyós gyümölcsökkel. Ezekkel az egészségügyi tanácsokkal jó eséllyel már mindannyian találkoztunk és bizonyára meg is próbálunk mindent bevetni a hosszú élet érdekében. Van azonban olyan jó szándékú tanács is, mely valójában szakértők szerint többet árt, mint használ.
Szakértők szerint valójában éveket vehet el az életünkből, ahelyett, hogy növelné azt. Ez a tanács pedig nem más, mint az, hogy kövessünk magas fehérjetartalmú étrendet. Orvosok szerint azonban az állati eredetű fehérjék túlfogyasztása azonban visszafelé sülhet el.
De miért is nem olyan egészséges a fehérjék túlfogyasztása?
Mielőtt rátérnénk arra, hogy miért nincs jó hatással a túlzott fehérjebevitel a hosszú életre, fontos megjegyezni, hogy ez nem azt jelenti, hogy ez a tápanyag ne lenne fontos. Dr. Suzanne J. Ferree családorvos a HuffPostnak elmondta, hogy kifejezetten fontos, hogy elég fehérjét vigyünk be, ahogyan öregszünk.
„Az elterjedt elmélet szerint a fehérjében gazdag ételeket kell csökkentenünk, ahogy öregszünk, de a kutatások valójában csak a fiatalabbaknál támasztják alá ezt, az 50 év felettieknél nem”
– mondta Ferree. A tudományos kutatások alátámasztják ezt, és azt mutatják, hogy az idősebb felnőtteknek több fehérjére van szükségük, mint a fiatalabbaknak, mivel a szervezetünk természetes módon veszít az izomzatból, ahogy öregszik.
Tehát igen, a fehérje abszolút fontos. Az, hogy mennyi fehérjére van szüksége egy embernek naponta, az egyéni egészségi állapottól és szükségletektől függően változik, de az Élelmiszer- és Gyógyszerügyi Hivatal azt ajánlja, hogy napi 50 gramm fehérje bevitelére törekedjünk egy 2000 kalóriás étrend esetében. A probléma az, hogy sokan több fehérjét fogyasztanak, mint amennyire szükségük van. Ráadásul sokan túlfogyasztanak egy bizonyos típusú fehérjét, ami nem is olyan egészséges.
Általánosságban kétféle fehérje létezik: állati és növényi eredetű fehérjék. Kutatások kimutatták, hogy a növényi eredetű fehérjék egészségesebbek, mint az állati eredetűek. Sajnos azonban a legtöbben még mindig az utóbbiból fogyasztanak többet és leginkább ez okozza az egészségügyi problémákat.
„Gyakori hiba a magas fehérjetartalmú, különösen állati eredetű fehérjékben gazdag étrend fogyasztásának túlhangsúlyozása, abban a hitben, hogy ez elengedhetetlen a hosszú élethez és az izomzat megőrzéséhez. Sokan azt feltételezik, hogy minél több fehérjét fogyasztanak, annál egészségesebbek lesznek, ami az állati eredetű termékek, például a hús, a tejtermékek és a tojás túlzott fogyasztásához vezet”
– magyarázza Dr. Monisha Bhanote orvos.
„Az állati eredetű fehérjék túlzott fogyasztása a közhiedelemmel ellentétben valójában felgyorsíthatja az öregedést és alááshatja a sejtek egészségét”
– mondta, majd kifejtette, hogy ennek legnagyobb oka két káros vegyületben keresendő: a fejlett glikációs végtermékekben (AGE-k) és a trimetilamin-N-oxidban (TMAO).
„Az AGE-k olyan káros vegyületek, amelyek akkor keletkeznek, amikor a fehérjék vagy zsírok a véráramban lévő cukorral egyesülnek”
– mondta Bhanote. Elmagyarázta, hogy az állati eredetű élelmiszerek - különösen, ha grillezve, sütve vagy pörkölve készülnek - magas AGE-tartalmúak. A kutatások azt mutatják, hogy ezek a vegyületek felhalmozódhatnak a szövetekben, és idővel oxidatív stresszhez és gyulladáshoz vezethetnek, amelyek a sejtek öregedésének kulcsfontosságú tényezői.
„Az AGE-k károsítják a fehérjéket, a DNS-t és más létfontosságú sejtstruktúrákat, felgyorsítják az öregedési folyamatot, és hozzájárulnak az olyan krónikus betegségek kialakulásához, mint a cukorbetegség, a szív- és érrendszeri betegségek és az Alzheimer-kór.”
Hogyan fogyasszunk tehát úgy fehérjét, hogy az az egészségünket szolgálja?
Bhanote és Sehgal egy véleményen vannak ezzel kapcsolatban: Együnk több fehérjében gazdag növényt és halat.
Bár a hal kétségtelenül nem növény, mégis másképp gondolunk rá, mint az állati eredetű fehérjékre, mert teljesen más a tápanyag-összetétele, mint a húsé, és a tudományos kutatások többször kimutatták, hogy rendszeres fogyasztása előnyös az emberi egészségre. A rendszeres halfogyasztás összefüggésbe hozható a korai halálozás kockázatának 12%-os csökkentésével.
Sehgal elmagyarázta, hogy a növényi alapú fehérjék (mint például a bab, lencse, csicseriborsó, szója, diófélék és magvak) tele vannak antioxidánsokkal, rostokkal és tápanyagokkal, amelyek egészségesen tartják a szívünket, csökkentik a gyulladást és csökkentik a krónikus betegségek kockázatát. Tehát, ha az állati fehérjéket növényi fehérjékkel helyettesítjük, azzal éveket adhatunk az életünkhöz.
Nyitókép: Shutterstock
