A legjobb életkor a gyerekeknek a házimunkák elvégzéséhez
Sokszor még a felnőtteket is nehéz rávenni a házimunkára, hát még a gyerekeket, függetlenül attól, hogy hány gyerekünk van, kivéve, ha egy mexikói őslakos közösségben neveljük őket. Ott a kicsik már 1 éves koruktól kezdve segítenek otthon, és 6-8 éves korukra már segítő tevékenységeket kezdeményeznek, és kérés nélkül is elvégzik a házimunkát, ami a kozmopolita környezetben nem jellemző.
A legtöbb kultúrában a szülőknek inkább emlékeztetniük és unszolni kell a gyerekeket, hogy elvégezzék a házimunkát. Utóbbi nem lehet opcionális vagy alku tárgya, függetlenül attól, hogy hol élünk. Hagyjuk figyelmen kívül a halogató taktikákat, – „Majd később megcsinálom”, „Ez nem fair” vagy „Túl sok házim van”.
Néhány szülő azt fogja mondani, hogy gyorsabb, hatékonyabb és egyszerűbb engedni a tiltakozó gyermeknek, és inkább saját maguk elvégzik a különböző otthoni munkákat, főleg a nagyon kisgyermekek esetében, amikor esetleg újra meg kell csinálni az általuk végzett munkákat.
Lehet, hogy így van, de a tudomány szerint ez nem bölcsebb akkor, ha olyan gyerekeket akarunk nevelni, akik sikeres, kompetens felnőttekké válnak. Lehet, hogy a szülők a hibásak, akik kifogásokat keresnek, és a sokféle formában jelentkező túlterheltség miatt inkább elvégzik vagy kijavítják gyerekeik házimunkáját.
A gyerekek házimunkájának azonban széleskörű értéke van. Egy nemrég végzett kutatás szerint a házimunka ugródeszka és tanulási eszköz, mivel segít a gyerekeknek önbizalmat szerezni, rugalmasságot építeni, és idősebb korukban függetlenné válni. A házimunka felelősségtudatra, csapatmunkára és a későbbiekben nagyon is szükséges munkamorálra is ösztönöz, hangsúlyozza a vizsgálat.
Vonjuk be a kisgyerekeket a házimunkába
Ahogy a maja családoknál, a házimunka fiatalon való elkezdése a legtöbb előnyt nyújtja a gyermekek számára. Marty Rossmann, a Minnesotai Egyetem családpedagógia professzor emeritusa megállapította, hogy a fiatal felnőttek 20-as éveik közepén elért sikerének legjobb előrejelzője az volt, hogy 3-4 éves korukban részt vettek a háztartási feladatokban. Ha azonban csak 15 vagy 16 éves korukban kezdtek el részt venni, a részvétel visszafelé sült el, és ezek az alanyok kevésbé voltak sikeresek. Úgy tűnik, a gyerekek akkor tanulnak meg leginkább felelősséget a háztartási feladatok elvégzéséből, ha azokat fiatalon kezdik el végezni.
Ahogy a gyerekünk megtanulja a mosogatógépbe rakodást vagy a szennyes összeszedését, egyre inkább egyedül is elvégezheti a munkát. Az olyan jelentéktelennek tűnő házimunkák, mint az asztal megterítése vagy a ruhák összehajtogatása apró építőkövek, amelyek segítenek a későbbi önállóság kialakításában.
A korán elkezdett házimunka szokássá alakul, ami kevesebb könyörgést jelent a szülők és kevesebb nyafogást a gyerekek részéről. Onnantól, hogy a gyerekünk elég idős lesz ahhoz, hogy kövesse az egyszerű utasításokat, elkezdhetjük kiosztani a feladatokat – a játékok összeszedését, a ruhák helyükre rakását vagy éppen a halak vagy egy háziállat etetését. A gyerek elkezdi majd érezni, hogy a „csapat” tagja. Eleinte fontoljuk meg, hogy néhány munkát közösen végezzünk, például a vacsora elkészítését vagy a takarítást.
A kisgyerekek alapvetően segítő természetűek. Szeretnének a kedvünkben járni. Kovácsoljunk előnyt ebből a lelkesedésből és készségességből. Fogadjuk el, hogy a kisebb gyerekek nem tökéletesen fogják elvégezni a házimunkát, de idővel jobbak lesznek.
A kutatások továbbra is erősek a háztartási feladatokban segítő gyermekek eredményeit illetően, különösen akkor, ha kisgyermekként vagy az iskola első osztályaiban kezdték el azokat végezni.
A Journal of Developmental & Behavioral Pediatrics című folyóiratban publikált tanulmányban a kutatók közel 10 ezer általános iskoláskorú gyereket kérdeztek meg a házimunkában való részvételről. Azok, akiket már óvodáskorukban is bevontak, harmadik osztályos korukra egyértelmű előnyöket mutattak.
„A házimunkák elvégzése az általános iskola korai szakaszában összefüggésbe hozható volt az önismeret, a proszociális viselkedés és az önhatékonyság későbbi fejlődésével”
– írták a kutatók.
A rendszeresen házimunkát végző gyerekeket összehasonlítva azokkal a gyerekekkel, akik ritkán segítettek otthon, az eredmények azt mutatták, hogy a házimunkát végző gyerekek magasabb pontszámot értek el a proszociális, a tanulmányi képességek, a társas kapcsolatok és az élettel való elégedettség önbevallásos mérésénél.
Egy másik, széleskörű, 75 évre visszanyúló Harvard-tanulmány következtetése szerint azok a gyerekek, akik házimunkát végeznek, felnőttként sikeresebbek, mert az otthoni házimunkával munkamorált szereztek.
Ahogy az Inc. megjegyzi, a tanulmányban részt vevő 724 magasan teljesítő személy – köztük az akkori Kennedy későbbi elnök és Ben Bradlee, a The Washington Post Watergate-korszakbeli szerkesztője – tapasztalatai alapján egyetértést mutattak a tekintetben, hogyan lehet kialakítani egy olyan munkamorált, amelyet az emberek egész életükön át magukkal visznek: végeztessünk velük házimunkát gyerekkorukban.
A segítségünk nem segítség a gyereknek
Persze, amikor az 5 éves gyerekünk hajtogatja a törölközőket és a konyhapultot tisztítja, az eredmény nem pont olyan lesz, amire számítottunk. Ettől függetlenül, amikor a gyerek házimunkát végez, attól függetlenül, hány éves, megfosztjuk őket attól az érzéstől, hogy szükség van rájuk, és képesek egyedül elvégezni a feladatokat.
Fogadjuk el, hogy nem tökéletesen fogják elvégezni a házimunkát, de fejlődni fognak. Minden egyes teljesítménnyel ismerjük el a gyerekünk részvételét a családi életben, és legyünk tudatosak a segítségének kérésében, de ne vegyük át a feladatot tőle, mert annak nincs maradandó értéke. Azzal, hogy hagyjuk a gyerekünket kivenni a részüket a munkából, segítünk nekik abban, hogy később ők is elvégezzék a saját, olykor nehéz munkájukat.
Nyitókép: Shutterstock
