Drasztikusan csökkenteni kell a húsfogyasztásunkat, de nem teljesen
A Bonni Egyetem az Annual Review of Resource Economics című folyóiratban megjelent tanulmánya áttekinti a húsfogyasztás különböző aspektusaira vonatkozó kutatások jelenlegi állását, ezek között a környezetre és az éghajlatra gyakorolt hatások mellett az egészségügyi és gazdasági hatások is szerepelnek. A kutatók következtetése szerint a húsfogyasztás kis mennyiségben meglehetősen fenntartható lehet, számol be róla a ScienceDaily.
Minden uniós polgár évente mintegy 80 kilogramm húst fogyaszt. Azonban minden szaftos steaknek és finom kolbásznak ára van – amit nem a pultnál fizetünk meg – mert az állattenyésztés károsítja az éghajlatot és a környezetet. A kérődzők például metánt termelnek, ami gyorsítja a globális felmelegedést. Az állatok a megetetett kalóriáknak is csak egy részét alakítják át hússá.
Ezért ahhoz, hogy ugyanannyi embert etessünk a hússal, sokkal nagyobb földterületre van szükség. Ez az ökoszisztémák rovására megy, mivel kevesebb hely marad a természetes fajok megőrzésére. Ráadásul a túl sok húst fogyasztók kockázatos életet élnek – a túlzott húsfogyasztás nem egészséges, és elősegítheti a krónikus betegségek kialakulását.
Jó okok szólnak tehát az állati eredetű élelmiszerek fogyasztásának jelentős csökkentése mellett.
„Ha minden ember annyi húst fogyasztana, mint az európaiak vagy az észak-amerikaiak, minden bizonnyal lemaradnánk a nemzetközi klímacélokról, és számos ökoszisztéma összeomlana. Ezért jelentősen csökkentenünk kell a húsfogyasztásunkat, ideális esetben évi 20 kilogrammra vagy annál kevesebbre. Az ukrajnai háború és az ebből fakadó gabonahiány a nemzetközi gabonapiacokon szintén rámutat arra, hogy kevesebb gabonát kell etetni az állatokkal az élelmezésbiztonság támogatása érdekében”
– magyarázza a tanulmány szerzője, Dr. Matin Qaim, a Bonni Egyetem Fejlesztési Kutatóközpontjának (ZEF) munkatársa.
Hozzáteszi, hogy jelenleg a világszerte megtermelt gabona mintegy felét használják állati takarmányként.
A tömeges vegetarianizmus nem a legjobb megoldás
Nem lenne jobb akkor az emberiség számára, ha teljesen átállna a vegetáriánus vagy még jobb esetben a vegán étrendre? A tanulmány szerint ez lenne a rossz következmény. Egyrészt sok olyan régió van, ahol nem lehet növényi alapú élelmiszereket termeszteni.
„Mi nem tudunk füvön élni, de a kérődzők igen. Ezért, ha a füves területeket másképp nem lehet hasznosítani, akkor van értelme az állattartásnak rajta tartani”
– tisztázza Qaim kollégája és társszerzője, Dr. Martin Parlasca.
Környezetvédelmi szempontból sincs igazán kifogásolható a korlátozott számú állattal történő óvatos legeltetés ellen.
Különösen a szegényebb régiókban hiányoznak a jó minőségű fehérjék és mikrotápanyagok növényi forrásai is. A zöldségeket és hüvelyeseket például nem lehet mindenhol termeszteni, ráadásul csak az év bizonyos időszakaiban lehet betakarítani.
„Ilyen esetekben az állatok gyakran az egészséges étrend kulcsfontosságú elemei. Sok ember számára fontos bevételi forrást is jelentenek. Ha a tejből, tojásból és húsból származó bevétel kiesik, az veszélyeztetheti a megélhetésüket”
– magyarázza Parlasca.
Mindenesetre, nem a szegényebb országok jelentik a problémát, mutatnak rá a szerzők. Lakosaik számára a hús általában sokkal ritkábban szerepel az étlapon, mint az iparosodott országokban. Ez azt jelenti, hogy elsősorban a gazdag országoknak kell csökkenteniük a húsfogyasztásukat.
Hústermékekre kivetett adó
A tanulmány szerzői szerint jelenleg kevés jel mutat arra, hogy a gazdagabb országok csökkentenék a húsfogyasztásukat. Bár több a vegetáriánus, mint korábban, az összesített húsfogyasztás Európa-szerte stagnál, Észak-Amerikában és Ausztráliában azonban a legmagasabb.
Qaim úgy véli, fontos lenne az állati eredetű élelmiszerekre kivetett magasabb adókat is megfontolni.
„Ez bizonyára népszerűtlen, különösen, hogy egy tíz vagy húsz százalékos felár valószínűleg nem lenne elég, ha annak irányító hatása kellene, hogy legyen. A húsnak azonban magas környezeti költségei vannak, amelyek nem tükröződnek a jelenlegi árakban. Teljesen ésszerű és igazságos lenne, ha a fogyasztók nagyobb mértékben osztoznának ezekből a költségekből”
– mondja.
A szerzők azt is szorgalmazzák, hogy a fenntartható fogyasztás témáját egyre inkább építsék be az iskolai tantervekbe. Ezeket a tartalmakat jobban be kellene építeni a leendő tanárok képzésébe is.
„Érzékenyebbé kell válnunk döntéseink globális hatásai iránt. Ez nemcsak az élelmiszerekre igaz, hanem arra az ingre is, amit a diszkontban veszünk, hogy egyetlen estére, egy bulira felvegyük”
– hangsúlyozza Qaim.
Nyitókép: Shutterstock / stockcreations
