Courtney Cox és Matthew Perry a Jóbarátok című sorozat egyik epizódjában

A napfénynek való kitettség fokozott evést vált ki a férfiaknál

Egy több izraeli intézményhez kötődő kutatócsoport az amerikai Columbia Egyetem és a németországi Institute for Diabetes and Obesity munkatársaival együttműködve megállapította, hogy a nyári több napfénynek való kitettség az evés növekedéséhez vezet – de csak a férfiaknál.


A Nature Metabolism című folyóiratban megjelent tanulmányukban a csoport egy izraeli egészségügyi felmérésből származó adatokon végzett vizsgálatukat ismerteti.

Carlos Dieguez és Ruben Nogueiras, a Santiago de Compostela Egyetem munkatársai ugyanebben a folyóiratszámban egy News & Views-cikket tettek közzé, amelyben felvázolták a környezeti halálozáshoz vezető tényezőket és a csoport által végzett munkát ebben az új törekvésben.

Korábbi kutatások kimutatták, hogy a napfénynek való kitettség az ember számára előnyöket – például a D-vitamin termelésének ösztönzése – és hátrányokat, mint bőrkárosodást és a bőrrák magasabb kockázatát biztosít. Ebben az új erőfeszítésben a kutatók azt találták, hogy valami mást is okozhat – éhesebbé teheti az embereket.

A kutatók azt vizsgálták, hogy a napfény miként vezethet bőrrákhoz egereknél, amikor észrevették, hogy a hím egerek éhesebbnek tűnnek, ha UV-fénynek vannak kitéve. Kíváncsiak voltak, vajon ugyanez igaz lehet-e az emberekre is. Hogy ezt kiderítsék, adatokat szereztek egy kormányzati kérdőívből, amelyet Izrael-szerte küldtek az embereknek, és amelyben számos egészségügyi és táplálkozási kérdésről érdeklődtek, olvasható a Medical Xpress cikkében.

Azt találták, hogy a férfiak hajlamosak többet enni a nyári hónapokban, mint a többi évszakban. Pontosabban arra jutottak, hogy a férfiak körülbelül 15%-kal több kalóriát fogyasztottak nyáron, amit a több napfénynek való kitettségnek tulajdonítottak. A nők táplálékbevitele nem változott.

A kutatók közelebbről megvizsgálták a ghrelin nevű hormont, amelyet általában éhséghormonnak neveznek. Korábbi kutatások kimutatták, hogy ezt a gyomor sejtjei, valamint néha a hasnyálmirigy, a vékonybél és az agy sejtjei termelik. A véráramban szállítva aktiválja a hipotalamusz neuronjait, amelyek az éhségérzet kialakulásával reagálnak.

A hormon más agyterületekre is hatással van, például az amigdalára, amely serkentheti a dopamin termelését. A ghrelin szintje köztudottan megemelkedik mind az éhség időszakában, mind közvetlenül az étkezés előtt.

Az egereken végzett vizsgálatok azt mutatták, hogy a ghrelin szintje emelkedik az UVB-sugárzásnak kitett hím egerekben. A hormon kiválasztódását felfedezték olyan férfi önkéntesek bőrmintáiban is, akiket a laboratóriumban UV-sugárzásnak tettek ki.

„Nőstényekben az ösztrogén megzavarja a ghrelin promóterén lévő p53-kromatin kölcsönhatást, így blokkolja a ghrelint és az UVB-expozíció hatására kialakuló táplálkozáskereső viselkedést

– állapították meg a kutatók.

Nyitókép: NBCUniversal via Getty Images / NBCU Photo Bank / Gary Null