Ezt a 4 dolgot soha ne rendeld étteremben
A HuffPost élelmiszerbiztonsági szakértőket kérdezett arról, milyen ételeket kerülnek, ha étteremben esznek, és miért érdemes ezt nekünk is megtennünk.
1. Tatárbifsztek
A francia bisztrók kedvence, melyet mogyoróhagymával, kapribogyóval, olívaolajjal, mustárral és nyers tojással kevernek össze. Úgy hangzik, mint egy élelmiszer-biztonsági szakértő rémálma? Az is.
A konyhában jártasak tudják, hogy a darált marhahúst 70 fokosra kell főzni fogyasztás előtt, hogy megelőzzék az élelmiszerrel terjedő betegségeket, és ennek jó oka van.
„A marhahúst úgy állítják elő, hogy a vágási folyamat során elkerülhetetlen, hogy az állat belsejében lévő ürülék egy része hozzáérjen a nyers húshoz, vagy ráterjedjen arra”
– mondja Bryan Quoc Le élelmiszertudós.
„Normális esetben a levágott húst számos fertőtlenítő vegyülettel fertőtlenítik. De néhány, a szarvasmarhák beleiben található patogén mikroorganizmus, mint például az E. coli O157:H7 alváltozat, nagyon ellenálló ezekkel a kezelésekkel szemben”
– teszi hozzá.
Le szerint egy olyan kórokozónak, mint az E. coli, csak néhány sejtje kell ahhoz, hogy túléljen, és élelmiszer eredetű megbetegedést okozzon, ezért a marhahús főzése elengedhetetlen az összes potenciális kórokozó elpusztításához.
Annak biztosítása, hogy ez a nyers húsból készült étel ne betegítsen meg mindenkit, azon múlik, hogy bízunk-e az adott étteremben, hogy biztonságosan készíti el. Martin Bucknavage, a Penn State University Department of Food Science munkatársa szerint nem arról van szó, hogy nem szereti, de nagyobb a kockázata a bakteriális kórokozók, például a patogén E. coli fertőzésének.
„Az ember nagyon bízik abban, hogy az étteremben úgy készítették el, hogy minden ilyen kórokozót kiküszöböljenek.”
2. Nyers csírák
A nyers csírák, mint például a lucerna, a lóhere, a mungó és a babcsíra, gyakran szendvicsekbe és csomagolásokba téve ropogósabbá teszik, vagy díszítésként használják egy szépen tálalt főételen, de számos ételmérgezéses megbetegedéshez köthetőek.
A csírákat nem steril magokból termesztik, amelyek mikrobiális spórákat vagy kolóniákat hordoznak. Utóbbiakat nedves környezetben, 21-19 Celsius fokos hőmérsékleten tartanak, mondta Le a HuffPostnak.
„Mivel ez jóval a hűtési körülmények felett van, ezek a hőmérsékletek lehetővé teszik a mikroorganizmusok meglehetősen gyors növekedését. Talajban vagy porózus anyagban, például kókuszdió kókuszrostban, tőzegmohában vagy perlitben csíráztatják őket. Ezek sem steril anyagok. Számos kórokozó, köztük szalmonella, E. coli és lisztéria is elszaporodhat. Mivel a csíráztatási folyamat akár három-négy napig is eltarthat, ezeknek a mikroorganizmusoknak a sejtszáma elérheti a milliárdokat”
A csírák megmosása nem távolítja el az élelmiszer eredetű betegségeket okozó mikroorganizmusokat. Ehelyett főzzük meg a csírákat, hogy elpusztítsuk a baktériumokat, bár ez csökkenti a ropogós és friss textúrát.
3. Nyers kagylók, különösen osztriga
A szerelmesek számára régóta afrodiziákummal társított kagylók az élelmiszerbiztonsági szakértők tiltólistáján szerepelnek, különösen nyersen fogyasztva.
Ezek Le szerint általában dögevők vagy tengerfenéken élő, és nagy mennyiségű baktériumot, vírust és egyéb szennyezőanyagot koncentrálhatnak.
1995-ben egy bizonyos járvány kitörésekor 84 ember betegedett meg Norwalk-vírusban, miután nyers osztrigát fogyasztott. A járvány kitörését az osztrigaföldön lévő osztrigák szennyeződése okozta, valószínűleg egy vagy több beteg szüretelő székletével.
A kagylókkal kapcsolatos másik nagy probléma a Vibrio baktériumok által okozott vibriózis nevű betegség. Ez a különösen ártalmas baktérium a part menti vizekben él, és az osztrigaszedési szezon egy részében a legnagyobb koncentrációban fordul elő. Az emberek nyers osztriga vagy kagyló fogyasztásával megfertőződhetnek vibriózissal, és ennek súlyos következményei lehetnek, például végtag amputációt igényelhet.
A nyers osztrigák éttermi személyzet általi helytelen kezelése, beleértve a nem megfelelő hőmérséklet-szabályozást (a nyers kagylók nem tartása elég hideg helyen), elősegítheti a kórokozók szaporodását a kagylókban.
4. Nyers tej
A szövetségi kormányzat tiltja a nyers tej államhatárokon átívelő forgalmazását, és 23 államban illegális a fogyasztása. De néhány államban, például Kaliforniában és Dél-Karolinában a pasztörizálatlan tej az étlapon van, és ez aggodalomra ad okot az általunk megkérdezett élelmiszerbiztonsági szakértők számára.
Ellen Shumaker, a Safe Plates at North Carolina State University felelős igazgatója a nyers tejről elmondta, hogy mivel nem pasztőrözték, nagy valószínűséggel előfordulhatnak benne olyan baktériumok, mint a szalmonella, az E. coli, a Brucella, a Campylobacter és a lisztéria.
A nyers tej támogatói azzal érvelnek, hogy a pasztőrözés elpusztítja a jótékony enzimeket és tápanyagokat, de ez nem igaz. Ehelyett a pasztőrözés, vagyis a tej felmelegítése és egy ideig tartó magas hőfokon tartása olyan kórokozókat öl meg, amelyek bénulást, veseelégtelenséget, sőt halált is okozhatnak.
Nyitókép: Shutterstock
