Csésze kávék kék háttéren

A kávéban lehet a megoldás a Parkinson-kór elleni védelemben?

Úgy tűnik, a régi kávézaccban elrejtett részecske segíthet a Parkinson-kór elleni védelemben.

Jóval a neurodegeneráció tüneteinek megjelenése előtt az agy szövetei lassan tönkremennek a kémiai támadások áradata alatt. Idegrendszerünk megerősítéséhez az ilyen támadások ellen valamilyen védelmet kell átcsempészni a vér-agy gátnak nevezett félelmetes határon. Úgy tűnik, hogy egy, a kávézaccban található vegyület segíthet.

A University of Texas at El Paso (UTEP) kutatói laboratóriumi tesztek során bizonyították, hogy egy speciálisan kifejlesztett anyaguk valószínűleg alkalmas azon anyagok felszívására, amelyek az idegsejtek degenerációját váltják ki, ami olyan betegségekhez vezet, mint a demencia és a Parkinson-kór.

Mahesh Narayan, az UTEP kémikusa és a tanulmány első szerzője szerint nagyon fontos ezeknek a rendellenességeket a kezelése még azelőtt, mielőtt azok elérnék a klinikai stádiumot.

„Ekkor már valószínűleg túl késő. A neurodegeneratív betegségek előrehaladott tüneteit kezelő jelenlegi kezelések a legtöbb ember számára egyszerűen meghaladják az anyagi lehetőségeket. Célunk, hogy olyan megoldást találjunk, amely a lehető legtöbb beteg számára kezelhető költséggel megelőzheti e betegségek legtöbb esetét.”

A neurodegenerációhoz hozzájáruló számos ok között sok környezeti tényező, többek között különböző gyomirtó és növényvédő szer is szerepel – az egyik legismertebb a széles körben használt gyomirtó paraquat.

Bár számos tanulmány szerint a vegyszer összefüggésbe hozható a Parkinson-kór kialakulásának fokozott kockázatával – melyről a paraquat svájci gyártója állítólag már az 1960-as évek óta tud –, azt egyre gyakrabban használják más gyomirtó szerekkel együtt a növényi kártevők ellen.

Az idegrendszerben a paraquat a szuperoxid szabad gyökök képződésének katalizálásában az idegsejtek elhalásához vezető reakciók láncolatát indíthatja el.

A szabad gyökök antioxidánsokkal való küzdelme lehetőséget nyújthat az idegsejteknek a harcra. Ezzel azonban van egy probléma: a vér-agy gát túl jól végzi a dolgát, és megakadályozza, hogy az étrendünkkel bevitt antioxidánsok mélyen beszivárogjanak az agyunkba.

Ez alól kivétel a kávésav. A borban, az almában és a kávéban is megtalálható antioxidáns a gerincfolyadékban kimutathatósága arra utal, hogy bizonyos koncentrációban képes lehet átcsúszni az idegrendszer falán.

Narayan és csapata a vegyületet kvantumponttá alakította át a kávésav szuperoxid-ellenes képességének növelése érdekében. Ezek a mindössze néhány nanométer átmérőjű, aprócska darabkák olyan elektromágneses tulajdonságokkal rendelkeznek, amelyek átengedik a kvantumhatásokat, így jól használhatóak olyan technológiákban, amelyek nagymértékben hangolható optikai kimenetekre támaszkodnak.

Ebben az esetben a kávészemét kávésavas szén-dioxid-kvantumpontokká (CACQD) dúsítja az elektromágneses kötéseket a sp2-hálózat nevű molekulákon belül, így nemcsak a gyököket tudják hatékonyabban felszívni, hanem potenciálisan könnyebben átjutnak a vér-agy gáton is.

A kutatók a CACQD-k fizikai jellemzőinek elemzése és humán neuroblasztómából származó sejtvonalakon végzett tesztsorozat elvégzése után kimutatták, hogy a kávésavas épülő pörgésük hatékonyan akadályozza a fehérjék tipikusan a neurodegenerációval összefüggésbe hozható csomósodását.

Természetesen ez a fajta kísérlet nem elég az emberi szervezetben való siker bizonyítása.

A kutatócsoportot vezető Jyotish Kumar, az UTEP kémikusa elmondta, hogy a kávésav-alapú szén kvantumpontokban ott van a lehetőség, hogy átalakító hatással legyenek a neurodegeneratív betegségek kezelésére.

„Ennek oka, hogy a jelenlegi kezelések egyike sem oldja meg a betegségeket, csak a tünetek kezelésében segítenek. Célunk, hogy gyógymódot találjunk azáltal, hogy foglalkozunk az atomos és molekuláris alapokkal, amelyek ezeket a betegségeket mozgatják.”

(ScienceAlert)

Nyitókép: Unsplash