Így készülj az év leggyönyörűbb meteorzáporára! — a héten várható
A Perseidák meteorraj minden évben megközelíti a Földet, július közepétől augusztus végéig tehát rengetegen vonulnak ki megcsodálni a látványos jelenséget. Ez idén sem lesz másképp, alábbi cikkünkben pedig összeírtuk, hogyan lehet legjobban felkészülni az év legnagyobb csillaghullására.
A Perseidák minden esztendőben akkor jelennek meg a fejünk felett, amikor a bolygónk áthalad a Swift-Tuttle üstökös — amely utoljára 1992-ben közelített meg minket — hatalmas törmelékcsóváján. Ahogy a Föld áthalad ezen a törmelékfelhőn, az apró darabok átrepülnek a légkörünkön, ez idő alatt pedig több mint 1650 Celsius-fokra hevülnek fel és meghaladják a 160 ezer km/órás sebességet.
A legtöbb elszáguldó szikla porrá ég a zuhanás közben, viszont van néhány, mely eléri a talajt, így a szakértők újabb meteoritokat tanulmányozhatnak. Az esemény több hétig is eltart, a csúcsidő viszont az augusztus 11. és 12-e közötti sötét órákban van. Ebben az időszakban általánosan 50-60 meteor figyelhető meg óránként.
Idén egy kicsit szerencsétlenebb a helyzet, mivel azokon a napokon éppen telihold várható, az extra fényesség pedig kitakarja az izzó kőzeteket. Emiatt nagyjából 10-20 üstökös lesz csupán megfigyelhető minden órában. Szakértők azt mondják, hogy már korán érdemes kényelmes helyet keresni, hogy a szem időben hozzászokjon az éjjeli sötétséghez. Ezt követően már csak a Perszeusz csillagkép felé kell fordulni és várni.
Egy kis videós ismertető a Perseidák meteorrajról:
Az emberek évezredek óta figyelik a Perseidákat. Még 1862-ben két csillagász — Lewis Swift és Horace Tuttle — egymástól függetlenül felfedezett egy hatalmas üstököst, melyet utánuk Swift-Tuttle üstökösnek neveztek el. Pár évvel később egy másik csillagász rájött, hogy az évente érkező meteorraj valójában annak a megfigyelt óriás kőzetnek a hozadéka.
A Swift-Tuttle a NASA szerint a legnagyobb ismert objektum, amely ismételten elrepült a Föld mellett. A magja, vagyis a belső szilárd része, körülbelül 26 kilométer széles. Viszonyításképp, az az aszteroida, amely 65 millió évvel ezelőtt a dinoszauruszok kihalásához vezetett, hozzávetőlegesen csupán 12 km átmérőjű volt.
Nyitókép: Shutterstock
Forrás: ScienceAlert
