Férfi és nő gyengéden néznek egymásra az ágyban

A nők libidója megnő, ha ezt látják partnerükön

Sok mindenen múlik a női libidó, de van valami, ami extrán múlik.

A nők továbbra is több házimunkát és gyermekgondozást végeznek, mint férfi partnereik. Ez a teher az utóbbi idők során még tovább fokozódott, például a koronavírus okozta digitális oktatás következtében, így a nők kimerültek, dühösek vagy szoronganak.

A kutatók elgondolkodtak azon, hogy ennyi plusz munka mellett marad-e energiájuk a nőknek a szexre, és megvizsgálták, hogyan befolyásolja a mentális terhelés az intim kapcsolatokat. A vizsgálat során a női szexuális vágyra összpontosítottak, mivel az „alacsony vágy” a nők több mint 50 százalékát érinti, és nehezen kezelhető.

A Journal of Sex Research című folyóiratban megjelent tanulmány azt mutatja, hogy az egyenlő párkapcsolatban élő nők (a házimunka és a mentális terhelés tekintetében) elégedettebbek a kapcsolatukkal, és ennek következtében több szexuális vágyat éreznek, mint az egyenlőtlen párkapcsolatban élők, derül ki a ScienceAlert cikkéből.

Hogyan határozzák meg az alacsony vágyat?

Az alacsony vágyat trükkös felfedezni. A nők a szexuális vágyat nem egyszerűen a szexre való motivációként, sokkal inkább létállapotként és a közelség iránti igényként írják le. Ezt az összetettséget növeli a női vágy ingadozó jellege, amely az élettapasztalatok és a kapcsolatok minősége függvényében változik.

A kapcsolatok különösen fontosak a női vágy szempontjából: a párkapcsolati elégedetlenség a nőknél az alacsony vágy első számú kockázati tényezője, még az életkor és a menopauza fiziológiai hatásainál is nagyobb mértékben. Egyértelmű, hogy a kapcsolati tényezők kulcsfontosságúak a női szexuális vágy megértésében.

A női vágy összetettségének kezelésére egy nemrégiben megjelent elmélet a vágy két különböző típusát javasolta: a diadikus vágy az a szexuális vágy, amelyet valaki a másik iránt érez, míg a szóló vágy az egyéni érzésekről szól. Nem meglepő módon, a diadikus vágy összefonódik a kapcsolat dinamikájával, míg a szóló vágy sokkal amorfabb, és magában foglalja azt, hogy jól érezzük magunkat szexuális lényként (szexinek érezzük magunkat), anélkül, hogy szükségünk lenne egy másik személy megerősítésére.

A kapcsolat értékelése

A már említett kutatás elismerte a nők vágyának árnyalatait és a kapcsolat minőségével való szoros kapcsolatát azzal, hogy feltárta, hogyan befolyásolhatja a kapcsolatokban a méltányosság a vágyat.

A vizsgálat során 299, 18 és 39 év közötti ausztrál nőnek tettek fel kérdéseket a vágyról és a kapcsolatokról. A kérdések között szerepelt a házimunka, a mentális terhelés – például hogy ki szervezi a társas tevékenységeket és intézi a pénzügyeket –, valamint hogy kinek van több szabadideje.

A kutatók három csoportot hasonlítottak össze:

  • olyan kapcsolatok, ahol a nők a munkát egyenlően megosztottnak érezték (az „egyenlő munka” csoport)
  • amikor a nő úgy érezte, hogy több munkát végzett (a „női munka” csoport)
  • amikor a nők úgy gondolták, hogy a partnerük többet tesz hozzá (a „partner munkája” csoport).

Ezután azt vizsgálták, hogy a párkapcsolati egyenlőségben mutatkozó különbségek hogyan hatottak a nők szexuális vágyára.

Az eredmények szembetűnőek voltak. Azok a nők, akik egyenlőnek értékelték a kapcsolatukat, nagyobb kapcsolati elégedettségről és magasabb (a kapcsolat dinamikájával összefonódó) diadikus vágyról is beszámoltak, mint a vizsgálatban részt vevő többi nő.

Sajnos (és talán sokatmondóan) a partnerek munkacsoportja túl kicsi volt ahhoz, hogy érdemi következtetéseket lehessen levonni. A nők munkacsoportja esetében azonban egyértelmű volt, hogy a diadikus vágyuk csökkent. Ez a csoport összességében is kevésbé volt elégedett a párkapcsolatával.

A kutatók érdekes eredményt állapítottak meg a nők szóló vágyával kapcsolatban. Bár logikusnak tűnik, hogy a párkapcsolati egyenlőtlenségek a nők szexualitásának minden aspektusára hatással lehetnek, eredményeik azt mutatták, hogy a méltányosság nem befolyásolta jelentősen a szóló vágyat.

Ez azt sugallja, hogy a nők alacsony vágya nem egy belső szexuális probléma, hanem amely mindkét partnertől erőfeszítést igényel.

Más kapcsolati tényezők is szerepet játszanak. A kutatók azt találták, hogy a gyermekek megnövelték a nők munkaterhelését, ami alacsonyabb párkapcsolati méltányossághoz és következésképpen alacsonyabb szexuális vágyhoz vezetett.

A kapcsolat hossza szintén szerepet játszott. A kutatások szerint a hosszú távú kapcsolatok a nők esetében csökkenő vágyakozással járnak együtt, és ezt gyakran a túlságosan megszokott unalomnak tulajdonítják. A kutatás azonban azt mutatja, hogy nem a párkapcsolati unalom, hanem a kapcsolat során növekvő egyenlőtlenség az oka gyakran a nők szex iránti érdektelenségének.

Minél tovább tartanak egyes kapcsolatok, annál igazságtalanabbá válnak, ami csökkenti a nők vágyát. Ennek oka az lehet, hogy a nők a sajátjuk mellett a partnerük kapcsolatainak menedzselését is magukra vállalják. Bár a házimunka kezdetben egyenlően oszlik meg, idővel a nők hajlamosak több házimunkát végezni.

Mi a helyzet az azonos nemű párokkal?

Az azonos nemű párok kapcsolatai igazságosabbak, derül ki a kutatásból. Ugyanakkor ugyanezt a kapcsolatot találtuk a méltányosság és a vágyakozás között az azonos neműek kapcsolatában élő nők esetében is, bár a heteronormatív párok esetében ez sokkal erősebb volt.

A párkapcsolaton belüli méltányosság érzése alapvető fontosságú minden nő elégedettsége és szexuális vágya szempontjából. Mi történik ezután? Az eredmények azt sugallják, hogy a nők alacsony vágyára adott egyik válasz lehet a nők által a kapcsolatokban vállalt munka mennyiségének kezelése.

A párkapcsolati elégedettség és a női szexuális vágy közötti kapcsolatot korábbi kutatások már szilárdan megalapozták, de eredményeink megmagyarázzák, hogyan működik ez a dinamika: a nők párkapcsolaton belüli igazságosságérzete előrevetíti elégedettségüket, ami visszahat a partnerük iránti vágyukra.

Nyitókép: Shutterstock