Hedy Lamarr

Hedy Lamarr kora leggyönyörűbb színésznője volt, találmánya nélkül pedig nem létezne a Wi-Fi sem​

Hedy Lamarrt már egészen kiskora óta színésznői ambíciók mozgatták, élete során pedig nagyon sok sikert ért el a filmgyártás terén. Sztársága és szépsége mellett ma már tudásáról is ismeri a világ, hiszen találmányai olyan mai technológiákhoz járultak hozzá, mint a Wi-Fi, a GPS, és a Bluetooth.



Első sikerek és szökés a fogvatartó férjtől

A legendás színésznő és feltaláló 1914-ben született Hedwig Kiesler néven Bécsben. Egészen kicsi kora óta hatalmas vágya volt, hogy színpadon és filmekben szerepelhessen, ehhez pedig nagyon korán megtette a kezdő lépéseket. Néhány színházi munka után befutott a nagy lehetőség, ugyanis szerepet kapott az Ecstasy című filmben.

Ez az alkotás hatalmas kihatással volt nem csak a szakmára, hanem az egész korra is, hiszen egy meztelen jelenetet is el kellett vállalnia benne, és ez volt az első mozgókép, melyben a szexet nem pornográf célzattal mutatták. Mindezek mellett a női orgazmus ábrázolása is először jelent meg a nagy vásznon. Bár csak a szereplők arca látszik a felvételen, XII. Pius pápa elítélte a filmet, Hitler betiltotta, Amerika pedig csupán évekkel később, korlátozott adásidőben merte leadni.

Ugyanebben az évben, 1933-ban megismerkedett első férjével, akitől a család már kezdetek óta tartott fasiszta elhivatottsága és kapcsolatai miatt. Lamarr a későbbi években birtokló és irányító személyiségnek írta le a férfit, aki konkrétan fogva is tartotta feleségét, és lehetetlenül próbálta elhatárolni őt a médiától és a reflektorfénytől.

Ezt megelégelve a fiatal nő szökést eszelt ki, mely során altatóval elkábította a bejárónőt, majd a zsebeit megpakolta ékszerekkel és egyéb vagyontárgyakkal, és biciklivel elhagyta a környéket. 1937-ben Páriszban összefutott Louis B. Mayerrel, az MGM médiatársaság vezetőjével, akit — miután a lány megváltoztatta a nevét, hogy elkerüljék az Ecstasy okozta botrányokat— meggyőzött, hogy ajánljon neki egy hét éves szerződést, heti 500 dollárral, vagyis hozzávetőlegesen 165 ezer forinttal. Ezek után már Hedy Lamarr néven ismerhette meg a világ.

Ebben a korszakában tűnt ki leginkább a filmes iparban, és nagyon gyorsan a világ leggyönyörűbb színésznőjeként könyvelték el. Olyan híres produkciókban játszott szerepet, mint az Olajváros, a Jöjj, élj velem!, valamint az 1944-es Gázláng és az egy évvel korábbi Casablanca.

Hollywood első női producere és élete utolsó időszaka

1995-ben felmondott az MGM-nél, és hivatalosan is saját produkciós céget nyitott, mellyel Hollywood egyik legelső női producerévé vált. Sajnos nem járt sikerrel a próbálkozása, és folyamatosan bukott filmek következtek a karrierjében. Ekkoriban nagyon sok bírósági ügye is volt, többek között egy könyvkiadót is beperelt, amely az életéről szóló botrányos memoárt adta ki, valamint a Warner Bros.-zal is konfliktusa volt, mert állítása szerint jogtalanul használták a nevét egy produkciójukban.

Ekkorra Lamarr súlyos drogfüggőségben szenvedett, valamint a plasztikai műtétek rabjává is vált. A 80-as évekre Floridában telepedett le, és visszavonult minden nyilvánosságtól. Hátralévő éveit visszahúzódva élte le, és gyakran csak telefonon keresztül kommunikált a külvilággal. 2000. január 19-én hunyt el szívbetegségben.

Feltalálói sikerek és hatása a modern technológiára

Karrierje mellett azonban volt egy hatalmas szenvedélye, mégpedig a feltalálás. Voltak, akik tudtak a nem mindennapi tehetségéről, például a repülés feltalálója, Howard Hughes. Lamarr ugyanis nagyon sokat segített a repülőgépek szárnyainak kialakításában. Megfigyelte, hogy az eredetileg négyzet alakú modellek nem a legpraktikusabbak, így egy áramvonalasabb szárnyrész tervével állt elő.

Valódi tehetsége a világháború idején bontakozott ki, 1940-ben ugyanis egy titkos kommunikációs rendszeren kezdett dolgozni, amely nagyon megnehezített az ellenséges csapatok, főleg a tengeralattjárós egységek feladatát. 1942-ben a terveket társával együtt szabadalmaztatta, majd átadta a haditengerészetnek.

Az akkori nőgyűlölet miatt nem vették komolyan a tudományos tudását és az ötleteit sem, így csak az 50-es években tértek vissza rá, majd 1962-ben — a kubai rakétaválság idején — alkalmazták az elképzelését. Akkor még nem tudhatták, viszont ezt a felfedezését a későbbiekben olyan modern technológiák fejlesztései során alkalmazták , mint a GPS, a Wi-Fi és a Bluetooth.

Nyitókép: Instagram/hollywoodhedy

Forrás: HISTORY