Marie Curie

Három nő, akik nagyban meghatározták a történelmet​

Elszánt, kíváncsi és úttörő. Ez jellemzi azokat a nőket, akik nélkül nem lenne olyan világunk, amilyen. Létrehoztak, változtattak és fejlesztettek, majd példaképpé váltak.


1. A lengyel hölgy, aki francia tudósként szelídítette meg a rádiumot 

Marie Curie 1867-ben látta meg a napvilágot Maria Skłodowska néven. Édesanyja fiatalon, tuberkulózisban. hunyt el. Lehetséges, hogy ez a tragédia sarkalta Curie-t arra, hogy jobban megismerje a természettudományokat. A lánygimnázium elvégzése után magántanítónak állt, viszont szabadidejét mindig tanulással töltötte. Majd unokafivére, Józef Bogus kémikus révén nagyon fontos analitikai kémiai tudásra tett szert. Az elnyert ismeretek tovább ösztönözték a tanulásra. Ám Lengyelországban ezekben az időkben a nők nem járhattak egyetemre, így végül testvérével, Bronisława-val együtt Párizsba költöztek.

Curie a Sorbonne Egyetemen hallgatott matematikát, kémiát és fizikát. A kampuszon találkozott össze jövőbelijével, Pierre Curie-vel, akivel 1895-ben össze is házasodtak, majd közös munkába kezdtek, illetve csatlakoztak Henri Becquerel kutatásához. A három tudós az uránérc sugárzását vizsgálta.

Végül kísérletezéseiknek köszönhetően fedezték fel a radioaktív polóniumot és a radont, 1903-ban ezekért a felfedezésekért kapták meg a fizikai Nobel-díjat. Három évvel később tragikus hirtelenséggel elhunyt Pierre. Az első női professzorként, Marie vette át férje egyetemi állását.

Marie Curie és férje, Pierre Curie

Wikipedia

Marie Curie lányaival, Evé és Iréne Curie-vel

Wikipedia

Házasságukból született két lányukat ezek után Curie nevelte egyedül, a kutatásokkal sem hagyott azonban fel. Ennek meg is lett az eredménye: 1911-ben, amikor is a radioaktivitás területén tett felfedezéseiért újabb Nobel-díjat kapott, immáron egyedül. Ezek után létrejött a Rádium Intézet, amelynek ő volt a vezetője és többek között a radioaktivitás rákosmegbetegedésekre gyakorolt hatásait vizsgálták. Közben kitört az első világháború, de Curie ekkor sem tétlenkedett, hanem az általa feltalált hordozható röntgent készülékkel segítette a sérült katonák felépülését, a gépek fronton történő szakszerű használatára pedig nőket kezdtek el kiképezni.

A háború végeztével visszatért a radioaktivitás kutatásához. Ekkor már lánya, Irène Joliot-Curie is édesanyja nyomdokaiba lépett a felfedezések terén.

Ő és férje 1935-ben nyerték el a Nobel-díjat. Így ők lettek a legtöbb Nobel-díjjal rendelkező család a történelemben. Curie sajnos ezt már nem érte meg, ugyanis egy évvel korábban, 1934-ben a sugárzás okozta betegségben elhunyt.

2. A Madmoiselle, aki új alapokra helyezte a női divatot

Coco Chanel

Wikipedia

Gabrielle Chanel 1883-ban született egy kis francia faluban, Saumurban. Kiskorában sokat nélkülözött – ráadásul Marie Curie-hez hasonlóan –, ő is tuberkulózisban veszítette el édesanyját. Apjuk, Chanelt és testvéreit hátrahagyva Amerikába utazott, így történt, hogy a kis Gabrielle 12 évesen a ciszterciek kezében lévő aubazine-i Mária Szent Szíve árvaházba került. Chanel letisztult ízlése az itt töltött hat év alatt alakult ki. Bár nem kedvelte a komor és szigorú gyermekotthont, mégis sok tudásra sikerült ott szert tennie. Miután elkerült a kolostorból, megtanult varrni és gyermekruhákat kezdett el készíteni.

De Gabrielle ennél többre vágyott. Elköltözött Vichybe, hogy ott próbáljon szerencsét. Egy zenés kávéházban a Rotonde-ban lépett fel énekesként. Legtöbbször a „Ki látta Cocót a Trocadérón?" című dalt énekelte, amiről végül becenevét is kapta. Aztán újra váltott és a mesés Párizsba költözött, hogy ott nyissa meg első kalapszalonját.

A városbeli hölgyek hamar megkedvelték a Coco által tervezett egyszerű kalapokat, így további öt üzletet nyitott még. Boltjában ruhák, kalapok, ékszerek, szépségápolási termékek és az ikonikus Chanel N°5 parfüm kapott helyet.

Coco abban hitt, hogy a nőknek el kell hagyniuk a kényelmetlen nagy abroncsos ruhákat és helyettük praktikus és kényelmes öltözékeket kéne hordaniuk. Fűző- és giccsmentes lábszárközépig érő fekete ruhái nagyon sok rajongót szereztek. Az little black dress-t (kis fekete ruha) népszerűsége miatt „Chanel Fordjának" is nevezték.

A kis fekete alapjaiban változtatta meg az öltözködési normákat. Míg Coco divat forradalmat hirdetett, addig lezárult a második világháború. A divatikont kémkedéssel gyanúsították így egy időre el kellett hagynia szeretett Párizsát. Viszont visszatérése után újult erővel vágott vele a munkába, sőt, nem csak újra kezdte, de még sikeresebb is lett.

Sikkes jersey és trikóanyagból készült pulóvereit, kardigánjait mindenki imádta. Elegáns ruháit olyan hírességek hordták, mint például Jacqueline Kennedy, parfümjét pedig Marilyn Monroe viselte minden este. A Madmoiselle 1971-ben halt meg az általa nagyon kedvelt Ritz Hotelben. Egyébként élete nagy részét itt töltötte, főleg egyedül mivel világéletében bonyolult szerelmi életet élt. Bár a románcok terén elkerülte a szerencse ő mégis megalkotta a világ egyik legmeghatározóbb divatházát. A 100 éve alapított cég, a mai napig töretlenül működik és a divatvilág krémjéhez tartozik.

3. A talk show koronázatlan királynője

Orpah Gail Winfrey 1954-ben született a Mississippi állambeli Kosciuskóban. Szülei még csak tinédzserek voltak, amikor ő világra jött, emiatt nagyanyjához került, aki egészen hatéves koráig nevelte őt. Sokat nélkülöztek, ugyanis egy olyan házban éltek, ahol se áram se víz nem volt. Viszont nagyanyja próbálta minél többet tanítani a kis Orpah-t.

Nem írtuk el a nevét, valóban így hívták kiskorában, ám a nehéz kiejtés miatt ráragadt az Oprah.

Hatévesen édesanyja magához vette és Milwaukee egyik gettójába költöztek. Az új helyen mind szellemileg, mind szexuális bántalmazták a család férfi tagjai. Az abúzus eredményeképpen 14 évesen teherbe esett, azonban a gyermek megszületése után pár héttel később meghalt. A felfoghatatlan tragédia után édesapja karolta őt fel, aki tanulásra és kemény munkára biztatta lányát.

A biztonságos környezetben Oprah végre kiteljesedhetett. Gimnazista korában sorra nyerte a tanulmányi versenyeket, majd ösztöndíjasként került a Tennessee Állami Egyetemre, ahol kommunikációt hallgatott.

Először rádióban próbált szerencsét aztán a szelek városába, Chicagóba költözött, ahol bedobták a mélyvízbe és saját talk show-t indított. 1986-ban indult az ikonikus Az Oprah Winfrey Show, ami 25 éven keresztül futott és több mint 177 országban vetítették. Új korszakot nyitott az amerikai televíziózás történetében. Meghívott vendégeivel empatikusan, közvetlenül és megértően beszélgetett. Sikerült kialakítani egy olyan bensőséges és biztonságos atmoszférát, ahol legyen szó hétköznapi emberekről vagy világsztárokról, mindenki megnyílt neki.

Olyan hírességek fordultak meg nála, mint például Michael Jackson, Whitney Houston vagy Madonna. Sokszor saját traumatikus történeteit is megosztotta a közönséggel, ami még emberibbé tette őt. Életfelfogása és attitűdje a csillagokig repítette.