Melyik könyv mentette meg Szabados Ágnes életét?

Riporterként, híradósként dolgozol, az olvasás népszerűsítése a szívügyed. Mi indított el ezen az utóbbi úton?

Már három éve dolgoztam híradósként, amikor úgy éreztem, kötelességem példát mutatni, és szerettem volna egy ügyet felkarolni. Gyerekkorom óta könyvmoly vagyok, nagyon sok mindent a könyveknek köszönhetek, ezért úgy döntöttem, kiállok az olvasás fontossága mellett. Így indult el a Nincs időm olvasni kihívás. Sokan azt mondták, hogy ez már nem trendi, de szerintem sokkal menőbb könyvvel a kezünkben szelfizni, mint koktéllal – ezt bizonyítja az is, hogy nemsokára 20 000-en vannak a Facebook-csoportban.

Mi volt a legextrémebb helyzet, amikor a nehéz körülmények ellenére is találtál időt és lehetőséget az olvasásra?

Soha nem lépek ki az utcára könyv nélkül. Előveszem a könyvet a postán, sorban állas közben, amikor a híradó előtt beszárítják a hajamat, amikor tömegközlekedem vagy épp taxiban ülök. Persze jobban szeretek bekuckózva, teával a kezemben olvasni, de ez nem mindig jön össze, ezért megtanultam 3-4 perceket olvasni.

Mely könyvek voltak a legnagyobb hatással rád, és miért?

Ahogy sokan mások, én is a Harry Potterrel szerettem meg az olvasást, nagyon sokat köszönhetek J. K. Rowlingnak. A nagy kedvencem az Utas és holdvilág, de ott van A kis herceg is, ami egy rosszul pozicionált mű: akik gyerekkorukban olvasták, gyűlölik, akik felnőttként, értik, miről szól. Edith Eva Egertől A döntés megmentette az életemet, amikor egy egészen mély lelki válságba kerültem.

„Sokan azt mondták, hogy ez már nem trendi, de szerintem sokkal menőbb könyvvel a kezünkben szelfizni, mint koktéllal."

Az interjú a Hamu és Gyémánt magazin 2019/4. számában jelent meg. Fotó: Hamu és Gyémánt/Sárosi Zoltán