Fiatal egerek agyfolyadékát injekciózták be idősebb társaikba, az eredmény hihetetlen

Az új tanulmány a memória és az agy-gerincvelői folyadék (CSF) közötti kapcsolatokat vizsgálta, és az eredmények igen ígéretesnek tűnnek, sőt, még a működés mechanizmusát is megadták, és rávilágítottak egy lehetséges növekedési faktorra, amely utánozhatja az eredményeket.

„Tudjuk, hogy a CSF összetétele az életkorral változik, és valójában ezeket a változásokat rutinszerűen alkalmazzák a klinikán az agy egészségi állapotának és a betegségek biomarkereinek felmérésére. Azt azonban nem tudjuk jól, hogy ezek a változások hogyan befolyásolják a sejtek működését az öregedő agyban”

– mondta el Tal Iram, a Stanford Egyetem neurológusa a ScienceAlertnek.

A vizsgálathoz a kutatók Iram vezetésével idősebb (18-22 hónapos) egereket vettek, és fénysokkot adtak nekik a lábukra, egyidejűleg egy hangjelzéssel és villogó fénnyel. Ezután az egereket csoportokra osztották, és vagy fiatal egerek CSF-ét (10 hetes állatokból származó), vagy mesterséges CSF-et kaptak.

Az ehhez hasonló kísérletekben, ha az egerek "lefagynak", amikor meglátják a hangot és a fényt, az azt jelenti, hogy emlékeznek a lábsokkra, és felkészülnek arra, hogy az újra megtörténjen.

Ebben a vizsgálatban három héttel a lábsokkok elvégzése után (amit a kutatócsoport "memóriaszerzésnek" nevezett) a kutatók tesztelték az egereket, és azt találták, hogy azok az állatok, amelyek fiatal egerektől származó CSF-et kaptak, az átlagosnál magasabb lefagyási arányt mutattak, ami arra utal, hogy jobb memóriával rendelkeztek.

Ezt egy sor más kísérlet követte az elmélet tesztelésére, amelyekből kiderült, hogy bizonyos gének (amelyek a fiatal és az öreg CSF-ben eltérőek) segítségével ugyanezt a választ lehet elérni. Más szóval, anélkül, hogy valakinek az agyvizét ki kellene venni.

„Amikor alaposabban megvizsgáltuk a hippokampuszban (a memóriával és az öregedéssel összefüggő kognitív hanyatlással összefüggő régióban) bekövetkezett génváltozásokat, meglepetésünkre az oligodendrocitákhoz tartozó gének erős szignatúráját találtuk. Az oligodendrociták azért különlegesek, mert az elődsejtjeik még mindig nagy számban vannak jelen az idős agyban, de nagyon lassan reagálnak a differenciálódásukat elősegítő jelzésekre. Azt találtuk, hogy amikor újra fiatal CSF-nek teszik ki őket, elszaporodnak és több mielint termelnek a hippokampuszban”

– mondta Iram.

Az egerekben az FGF17 nevű fibroblaszt növekedési faktor infúziója a CSF-injekcióhoz hasonlóan képes volt az oligodendrocita progenitorsejteket fellendíteni. Az oligodendrociták különösen hasznosak, mert ők termelik a mielint, azt az anyagot, amely az idegrostokat borítja és szigeteli. Az FGF17 infúziója maga is képes volt segíteni az idősebb egereknek a memóriaképesség növelésében.

Bár a kutatásnak ezen a területén még nagyon-nagyon hosszú út áll előttünk, mire az ilyen felismeréseket felhasználhatjuk az idősebb emberek memóriájának növelésére, az eredmények izgalmasak, és remélhetőleg az ezeket a nyomokat követő jövőbeli tanulmányok segíthetnek abban, hogy anélkül éljük meg nyugdíjas éveinket, hogy a fiatal egerek testnedveihez kellene folyamodnunk.

„Iram és munkatársai úttörő munkát végeztek az agy egészségének és az öregedésnek a területén azzal, hogy felfedezték, hogy a fiatalok liquorja olyan tényezőt tartalmaz, amely segíti az idősebb egerek memóriafelidézését”

– írja Miriam Zawadzki és Maria K. Lehtinen, a bostoni gyermekkórház kutatói a News and Views című kísérő cikkben.

„A tanulmány nem csak arra utal, hogy az FGF17 potenciális terápiás célpont, hanem arra is, hogy a gyógyszerek beadásának olyan útjai, amelyek lehetővé teszik a terápiás szerek közvetlen hozzáférését a liquorhoz, előnyösek lehetnek a demencia kezelésében. Bármilyen ilyen kezelés óriási segítséget jelentene az öregedő népességünk támogatásában.”

Nyitókép: Shutterstock