Ilyen messze kell lennünk ahhoz, hogy túléljünk egy esetleges nukleáris robbanást
Közel nyolcvan éve, hogy Hirosima és Nagaszaki felett atombombákat robbantottak, melyek a történelem legnagyobb pusztítását eredményezték. Napjainkban az érvényben lévő, nemzetközi szerződések már akadályozzák az ilyen fegyverek bevetését, viszont egy szimuláció segítségével meg tudták állapítani, hogy elméletileg hogyan lehet a legjobb esélyünk egy esetlegesen kirobbanó nukleáris háború túléléséhez.
A szakértők kihangsúlyozzák, hogy a hatásokat nem lehet tökéletesen megállapítani, hiszen rengeteg tényező befolyásolhatja egy-egy atombomba pusztító erejét. Többek között az aktuális időjárástól, a detonáció időpontjától, a földrajzi elhelyezkedéstől, valamint attól is függ, hogy a bomba levegőben vagy a földön robban-e fel.
Általánosságban viszont elmondható, hogy vannak olyan — jól megbecsülhető — részletei egy ilyen eseménynek, melyek észben tartásával jelentősen növelhetjük túlélésünk esélyét elméleti szinten. Egy szimuláció során a kutatók egy 1 megatonnás bombát vettek figyelembe, ami 80-szor nagyobb, mint a Hirosimában használt fegyver, viszont még mindig sokkal kisebb, mint sok modern fejlesztés.
A kutatások szerint — mivel a nukleáris robbanás energiájának körülbelül 35 százaléka hősugárzás formájában szabadul fel — az első dolog, amit az emberek legjobb esetben észlelnének az egy átmeneti látásvesztés. A lakosság 23 kilométeres távolságig ténylegesen megvakulna, míg azok, akik 85 kilométerre vagy messzebb élnek a detonációtól, átmeneti vakságot szenvednének el.
Ezek után a hőhatás jelentheti az egyik legnagyobb problémát. Tizenegy kilométeres távolságban enyhe, elsőfokú égési sérüléseket szenvedhetnek a károsultak, míg halálos, harmadfokú égési sérülések akár öt kilométeres körzetben is előfordulhatnak.
A hirosimai robbanások pillanatában a környéken 300 ezer Celsius-fokos hőmérsékletet becsültek a szakértők, ami 300-szor forróbb, mint az a hőmérséklet, amelyen a holttesteket elhamvasztják. Az áldozatok azonnal elégtek.
A robbanás miatt hírtelen légnyomásváltozás is bekövetkezne, melynek hatására az épületek összeomlanának. Technikailag az emberi szervezet képes elviselni a keletkezett nyomást, de a legtöbben meghalnának az összedőlő épületek miatt.
Mindezek mellé csatlakozik a sugárfertőzés veszélye. Egy 2019-ben közzétett szimulációs tanulmány például azt állapította meg, hogy az Egyesült Államok és Oroszország közötti atomháború napokon belül nukleáris télbe taszítaná a Földet.
A rákkeltő részecskék nagyon messze képesek eljutni, például a második világháborús atombombakísérletekből származó radioaktív szén jeleit egészen a Mariana-árokig, a világtengerek legmélyebb pontjáig megtalálták a kutatók — olvashatjuk a ScienceAlert cikkében.
Nyitókép: Instagram/starbirdandmoon
