Két érett, pöttyös banán sötétkék háttéren

A banánfoltok segíthetnek az élelmiszer-pazarlás kezelésében

A banánhéjban rejlik a kulcs a tonnányi élelmiszerhulladék csökkentéséhez, állapította meg egy nemrég megjelent új tanulmány.


A Floridai Állami Egyetem kutatócsoportja új módszert dolgozott ki a banán foltos mintázatának szimulálására, amely új betekintést nyújt abba, hogyan barnul meg ez a gyümölcs az idő múlásával. Sok gyümölcs megbarnul, ha felvágják, megsérül, vagy hosszabb ideig tárolják, ez a levegő és az enzimatikus reakciók hatására következik be.

Ez a folyamat becslések szerint 50 millió tonna élelmiszerhulladékhoz vezet, mivel a boltok és a fogyasztók a banán gyümölcseit kinézetük miatt kidobják.

„2019-re a banán teljes termelése 117 millió tonnára becsülhető, ami a világ egyik vezető terményévé teszi. Amikor a banán érik, számos sötét foltot képez, amelyek a legtöbb ember számára ismerősek, és amelyeket gyakran érettségjelzőként használnak. Azonban az a folyamat, ahogyan ezek a foltok kialakulnak, növekednek, és az ebből eredő mintázatuk egészen mostanáig kevéssé volt ismert”

– idézi Oliver Steinbockot, a kutatás vezető szerzőjét a Phys.

Steinbock Qingpu Wang és Pamela Knoll társszerzőkkel együtt, time lapse videók segítségével tanulmányozta, hogyan alakulnak ki és fejlődnek a foltok az idő múlásával.

A héj oxigénkoncentrációját és barnulási fokát figyelembe vevő nemlineáris reakció-diffúziós modell alkalmazásával azt találták, hogy a foltok egy kétnapos ablakban jelennek meg, gyorsan kitágulnak, majd titokzatosan elakadnak.

A csapat ezután a foltok megakadásának kiváltó okát vizsgálta, ami a barnulási folyamat enyhítésére irányuló stratégiákat javasol, amelyek a genetikai módosításokkal és a gyümölcs hűtött tartályokban vagy módosított légkörben történő tárolásával versenyezhetnek.

Megállapították, hogy a foltok kialakulása lelassítható azáltal, hogy csökkentik az oxigénszintet az apró képződési helyeken.

„A gyümölcsök barnulása továbbra is komoly kihívást jelent az élelmiszeripar számára. Tanulmányunk a banánfoltosodás olyan modelljét kínálja, amely képes fizikai értelemben vett kontextusban megragadni a kialakulásukat, és amely alkalmazható az élelmiszerpazarlás mérséklésére irányuló eljárásokban”

– összegezte Steinbock.

Nyitókép: Shutterstock