A földi élet egyetlen szikrából pattant ki, később pedig a fejlődés külön ágakra szakadt. Hogy mikor történtek ezek a bolygónk életében, azt nem lehet tudni, egy új kutatás viszont sokkal korábbra saccolja, mint eddig hittük, ez pedig bizalmat kelthet az űrbéli élet létezésével kapcsolatban is.
A tanulmány a kanadai Québecből származó, ökölnyi méretű kőzetdarabból indul ki, melyet egy kutatócsoport kezdett vizsgálni. A belsejében fellelhető jellemzőket és apró eltéréseket kutatták, valamint azok keletkezéseinek az okait. Kezdetben apró fonalszerű csíkokat, gumókat, valamint miniatűr vájatokat találtak.
Ezekhez a felmérésekhez a Raman-mikroszkópok segítségével végzett optikai megfigyeléseket vették alapul, mellette pedig a kőzetben kialakult szelvényeket digitális formában újraalkották, hogy egy szuperszámítógép segítségével elemezhetők legyenek az adatok. Mind ezeknek hála két nagy felbontású képalkotási technika eredményeit tudták ötvözni több ezer kép feldolgozásához.
A kutatók azt feltételezték, hogy a tanulmány során talált struktúrákat ősi baktériumok hagyták hátra, azonban ez az elmélet nagyjából 300 millió évvel tolta volna vissza a földi élet első jeleinek egyezményes időpontját. További átfogó teszteket követően sokkal bonyolultabb és kivehetőbb mintákra lettek figyelmesek.
A kőzet belsejében egy szárszerű minta jelent meg, melynek oldalán közel egy centiméter hosszúságú párhuzamos elágazások, valamint a csövek és fonalak mellett több száz torz gömb, vagyis ellipszoid volt látható. A tanulmány kiegészítése még jobban megerősítette a feltételezést, miszerint akár már 300 millió évvel a Föld kialakulása után is elkezdődhetett az élet fejlődése a kezdetleges, zord környezet ellenére.
Az eddigi legkorábbi fosszilis bizonyítékát a kezdetleges életnek Nyugat-Ausztráliában találták, melynek története 3,46 milliárd évre nyúlik vissza, a mostani kő pedig még ennél is régebbre repíti vissza a tudományt. A felfedezés legizgalmasabb része, hogy bizonyítja, milyen könnyen képesek kialakulni bizonyos életformák a legzordabb körülmények között is, így bizakodásra adhat okot a földönkívüli élet kutatásai során.
Fotó: D. Papineau
„Ebből arra következtetünk, hogy ilyen mikrobiális ökoszisztémák létezhetnek más bolygófelszíneken is, ahol folyékony víz lépett kölcsönhatásba vulkanikus kőzetekkel, és ezek a legrégibb mikrofosszíliák és dubiofosszíliák, amelyekről itt az NSB-ről számoltunk be, arra utalnak, hogy a földönkívüli élet sokkal elterjedtebb lehet, mint korábban gondoltuk"
— olvashatjuk az egyik szakértő szavait a ScienceAlert cikkében.
Nyitókép: Unsplash/Wolfgang Hasselmann
