Hamarosan algoritmus lehet a főnököd - vagy már most is az?
A média gyakran foglalkozik azzal, hogy a robotok felváltják a munkavállalókat. De nem csak a munkaerő automatizálása zajlik. Egyre gyakrabban látjuk, hogy szoftveralgoritmusok veszik át a vezetői funkciókat, például az álláspályázatok átvizsgálását, a munka átruházását, a munkavállalók teljesítményének értékelését, és még azt is, hogy mikor kell elbocsátani az alkalmazottakat.
A feladatoknak az emberi vezetőkről a gépekre történő átruházása csak fokozódni fog, ahogy a felügyeleti és ellenőrzési eszközök egyre kifinomultabbá válnak. Különösen a viselhető technológia, amely képes nyomon követni az alkalmazottak mozgását.
Munkáltatói szempontból sokat nyerhetünk azzal, ha a vezetők feladatait algoritmusokra ruházzuk át. Az algoritmusok csökkentik az üzleti költségeket azáltal, hogy olyan feladatokat automatizálnak, amelyek elvégzése hosszabb időt vesz igénybe az ember számára. A 22 800 alkalmazottal rendelkező Uber a legfrissebb éves adatok szerint 3,5 millió sofőrt tud felügyelni.
A mesterséges intelligencia rendszerek az üzleti szervezetek optimalizálásának módjait is felfedezhetik. Az Uber árazási modellje (az árak ideiglenes emelése a sofőrök vonzása érdekében a forgalmas időszakokban) csak azért lehetséges, mert egy algoritmus képes feldolgozni az utasok iránti kereslet valós idejű változásait.
A kockázatok
Az algoritmusok kezelésével kapcsolatos egyes problémák nagyobb figyelmet kapnak, mint mások. Az újságírók, kutatók és döntéshozók által talán legtöbbet tárgyalt kockázat az algoritmikus elfogultság.
Híres példa az Amazon megszűnt önéletrajz-rangsorolási rendszere. A pályázók önéletrajzát egytől ötig terjedő skálán értékelő programot megszüntették, mert a férfi jellemzőkkel rendelkező önéletrajzokat következetesen magasabbra értékelte, mint a hasonló, nőiesebbnek ítélteket. Az algoritmus-kezelés növekedését azonban számos más probléma is övezi.
Az egyik az átláthatóság problémája. A klasszikus algoritmusok úgy vannak programozva, hogy lépésről lépésre történő utasítások alapján hozzanak döntéseket, és csak programozott kimeneteket adnak. A gépi tanuló algoritmusok ezzel szemben megtanulnak önállóan döntéseket hozni, miután sok gyakorló adatnak vannak kitéve. Ez azt jelenti, hogy fejlődésük során egyre összetettebbé válnak, így működésük még a programozók számára is átláthatatlanná válik.
Ha egy olyan döntés, mint például egy alkalmazott elbocsátása, nem átlátható, akkor erkölcsileg kétes helyzet áll fenn. Elfogult, korrupt vagy önkényes volt az algoritmus döntése az alkalmazott kirúgásáról? Ha ez így van, akkor a kimenete erkölcsileg illegitimnek, ha nem is a legtöbb esetben illegálisnak minősülne. De hogyan bizonyítaná egy munkavállaló, hogy elbocsátása jogellenes motivációk eredménye volt?
Az algoritmuskezelés súlyosbítja a munkáltatók és a munkavállalók közötti hatalmi egyensúlyhiányt azáltal, hogy megvédi a hatalommal való visszaélést a jogorvoslattól. Az algoritmusok pedig egy kritikus emberi funkciót vágnak ki a munkaviszonyból.
Bár nem minden emberi menedzser együttérző, nulla százalék az esélye annak, hogy az algoritmusmenedzserek azok lesznek.
Az Amazon Flex futárokkal kapcsolatos esettanulmányunkban megfigyelték, hogy a platform dolgozói mennyire elkeseredettek amiatt, hogy az algoritmus képtelen elfogadni az emberi fellebbezéseket.
A hatékonyság maximalizálására tervezett algoritmusok közömbösek a gyermekgondozási szükséghelyzetekkel szemben is. Nem tolerálják, ha a munkavállalók lassan haladnak, mert még tanulják a munkát. Nem tárgyalnak, hogy olyan megoldást találjanak, amely segít a betegséggel vagy fogyatékossággal küzdő munkavállalónak.
Mit tehetünk?
Az algoritmusok irányítása alatt dolgozókat fenyegető kockázatok már most is a kutatók, a szakszervezetek és a szoftverfejlesztők középpontjában állnak, akik igyekeznek elősegíteni a jó munkakörülményeket. Amerikai politikusok a munkavállalók digitális jogainak kiterjesztéséről tárgyalnak.
További megoldások közé tartozik annak rendszeres hatásvizsgálata, hogy az algoritmusok hogyan hatnak a munkavállalókra, valamint a munkavállalók beleszólása a technológiák használatába.
Bár a vállalkozások számára az irányítási algoritmusok rendkívül jövedelmezőek lehetnek, a profitszerzés szükségessége nem ok arra, hogy eltűrjék a munkavállalók szenvedését.
Nyitókép: Unsplash
