Egy Jupiterről készített illusztráció

Ha észleljük ezt a gázt idegen világokon, akkor egyértelműen életet találtunk

Idegen világok légkörének vizsgálatánál elsősorban az oxigén jeleit szokták keresni, viszont lenne ennél egy sokkal hatékonyabb megoldás is, ami egyértelműbben jelezné az élet jelenlétét. Egy bizonyos gáznak a keresése idáig nem kapott szerepet a bolygókutatásban, pedig igen hasznos lenne.


Ez nem más, mint a brokkoliból áradó, kellemetlen szagú gáz. Tulajdonképpen nagyon sok növényfajta bocsájtja ki ezt a légnemű anyagot, hiszen az önvédelmi folyamatuk egyik kulcsfontosságú része. A tudományos nyelvben metil-bromidnak nevezik és korábban is említették már a földihez hasonló élet egyik legegyértelműbb jeleként.

A metil-bromid különösen asztrobiológiai szempontból érdekes. Ennek oka, hogy számos szempont alapján könnyebb felismerni a jelenlétét idegen bolygókon, illetve határozottabban jelzi az életre alkalmas területeket, mint más anyagok.

Először is fontos megemlíteni, hogy meglehetősen rövid az élettartama a légkörben. Ez lényeges az exobolygók kutatásai esetében, hiszen amennyiben kimutatják egy égitesten, akkor az azt kibocsájtó dolog még valószínűleg aktív a planétán, és nem csak egy évmilliárdokkal ezelőtt bekövetkezett folyamat hagyatéka.

A második előnye, hogy kevés nem biológiai folyamat állítja elő ezt a gázt. A harmadik pedig, hogy látványos spektroszkópiai hullámhosszon mutatkozik meg egy másik gázzal, a metil-kloriddal. A kombinációjuk sokkal könnyebben kimutathatóvá tenné őket messziről, és mindkettő biológiai folyamat létezésére utal.

Egy ember a csillagos \u00e9gboltot n\u00e9zi

Fotó: Unsplash/Greg Rakozy

Hasznos furcsasága még ennek az anyagnak, hogy a Föld légkörében nehéz távolról kimutatni, mert a Napból érkező UV-sugárzás hatására a légkörben lévő vízmolekulák olyan vegyületekre bomlanak, melyek semlegesítik a metil-bromidot.

Az UV-sugárzás viszont csak a Nap-szerű csillagok esetében jelentkezik, más fajtáknál nem. Ezáltal könnyebb lehet kiszúrni az életre alkalmas planétákon felhalmozódott gázt eltérő tulajdonságokkal rendelkező csillagok környékén — olvashatjuk a ScienceAlert cikkében.

Ilyen felfedezésekre viszont még várnunk kell, hiszen a jelenlegi megfigyelőegységek nem alkalmasak nyomelemek észlelésére. A következő néhány évben viszont semmi akadálya, hogy távcsövek új generációját fejlesszék ki ennek a feladatnak az ellátására.

Nyitókép: Unsplash/Carlos Kenobi