A kígyóméreg eddig ismeretlen, veszélyes hatására bukkantak a kutatók
Bár korábbiakban a tudósok úgy vélték, hogy a kígyók és pókok mérge olyan vegyület, melyben a baktériumok nem élnek meg, egy új tanulmány kétségek nélkül bizonyította ennek az ellenkezőjét. A kutatás fő célja, hogy ezáltal új módszereket fejlesszen ki az antibiotikum-rezisztencia megértéséhez.
A bolygónk minden részén fellelhetők baktériumok, többek között a száraz sivatagokban, mérgező savas tavakban, sőt még a földkéreg mélyén, valamint az óceánok feneke alatt is. Kutatók ezúttal arra is rábukkantak, hogy a kígyók és pókok mérgében valamilyen módon ezek a kórokozók mutálódni kezdtek, és képesek megélni abban a — számukra halálos — környezetben is.
Ez arra utal, hogy a kígyómarás áldozatául esett embereknél feltehetően további kezelések szükségesek a súlyos betegségek elkerüléséhez.
„Azt találtuk, hogy minden általunk vizsgált mérges kígyó és pók mérgében volt baktérium-DNS. A szokásos diagnosztikai eszközök nem tudták helyesen azonosítani ezeket a baktériumokat. Ha valaki megfertőződött velük, az orvos végül rossz antibiotikumot adhatott, ami potenciálisan ronthatott a helyzeten"
—mondta a Sterghios Moschos molekuláris biológus a tanulmányról.
Egészen idáig úgy vélték, hogy a méreg baktériumoktól steril, pedig valójában az áldozatok háromnegyedénél kialakulnak fertőzések a harapási sebekben. Mindemellett azt is megállapították, hogy a hétköznapi kígyók szája sokkal tisztábbnak mondható, mint a méregmirigyekkel rendelkező fajok esetében.
Annak érdekében, hogy megvizsgáljuk a baktériumok túlélésének okát, a szakértők öt kígyófaj és két pókféle szerveiből vettek mintákat. A hüllők szájában található kórokozók nagy része feltehetően orális vagy környezeti eredetű volt, de néhányat a méregben és a méregmirigyekben is találtak őshonosként.
„Amikor szekvenáltuk a DNS-üket, egyértelműen azonosítottuk a baktériumokat, és felfedeztük, hogy mutálódtak, hogy ellenálljanak a méregnek. Ez azért rendkívüli, mert a méreg olyan, mint egy antibiotikum-koktél, és olyan sűrűn van benne, hogy az ember azt hitte volna, a baktériumoknak esélyük sincs”
— olvashattuk a ScienceAlert cikkében.
Nyitókép: Unsplash/David Clode
