Egy Marsról készített illusztráció

Szokatlan, csavaros sziklatornyokra figyeltek fel a Mars felszínén

Egy Mars felszínét vizsgáló rover a napokban érdekes jelenséget pillantott meg, mégpedig olyan csavaros oszlopokat, melyek formája elüt a vörös bolygó megszokott tájától. Mik azok és hogyan kerültek oda?


A Curiosity rover fedélzeti kamerája rögzítette a szokatlan képződményeket május 17-én. Az adatokat múlthéten tették nyilvánossá, így pedig már mindenki megcsodálhatja az érdekes oszlopokat. A felvételeket a Gale-kráterben rögzítette az egység, melyről a kutatók úgy gondolják, hogy egy kiszáradt tómeder. A felfedezés valamilyen szinten alátámasztja a gondolataikat.

A csavart, sziklaszerű oszlopok valószínűleg cementhez hasonló anyagból képződtek, melyek egykor az alapkőzet ősi repedéseit töltötték ki. Ahogy a puhább kőzet fokozatosan elmaradt az időjárási viszontagságok és az idő múlása miatt, a tömör anyagból álló kígyózó rész állva maradt.

Bármennyire is idegen látványnak tűnik, mégsem kell olyan messzire menni az ilyen kőzetekért. Egészen pontosan a Földön is vannak hasonlók. A geológiában „hoodooknak” nevezett magas és vékony sziklatornyokat az erózió alakította ki. Általában száraz környékeken lehet megpillantani őket — például Utah-ban —, méretük pedig bizonyos helyzetekben tízemeletes épületek magasságáig ér.

„Az egyik felmerült elmélet szerint a szikla egyfajta konkréció, amelyet a víz által a meglévő kőzet repedéseiben vagy hasadásaiban lerakódott ásványok hoztak létre. Ezek a konkréciók összepréselődhetnek, keményebbek és sűrűbbek lehetnek, mint a környező kőzet, és még azután is megmaradhatnak, hogy az elmarad”

— olvashatjuk a NASA sajtóközleményének szavait a ScienceAlert cikkében.

Bár a Marson talált sziklák kicsit megdőltnek látszódnak, mégis ellent tudnak állni az ottani légnyomásnak és időjárásnak. Bár most élettelennek tűnik az a vidék, a sziklák megtalálása rengeteg információt elárul a bolygó egykori kinézetéről. Többek között azt is, hogy sokkal sekélyebb lehetett az régi tó, mint azt korábban képzelték a kutatók.

Nyitókép: Shutterstock