Egy neutroncsillag

Hatalmas, csupán pár pillanatig élő neutroncsillagokat fedeztek fel ​

Neutroncsillagok akkor keletkeznek, amikor a hétköznapi társaik elégetik a rendelkezésre álló üzemanyagukat. Ekkor magjukat hátrahagyják, amik túl hidegek ahhoz, hogy ellenálljanak saját gravitációjuknak. Szakértők most olyan hatalmas neutroncsillagokat találtak, melyek csupán pár pillanatig élnek.


Ha még egy kis tömeget adunk a neutroncsillagokhoz, akkor bekövetkezik az elkerülhetetlen végük és egy fekete lyuk hátborzongató szívévé válnak. Bár ennek a folyamatnak a kezdő és a végpontja már egy ideje világos a csillagászok számára, a kettő közötti részletek pontos sorrendjét még nem tudták megfejteni.

Egy kutatócsoport tagjai most az éjszakai égbolton felvillant nagy energiájú fényjelenségeket kutatták, amikor érdekes dologra lettek figyelmesek. Ez nem volt más, mint egy eddig nem látott mintázat a fényingadozásokban. Egy szünet volt a felvételeken, ami 10 és 300 milliszekundum közötti hosszúságú volt — olvashatjuk a ScienceAlert cikkében.

Ez a jelenség két fiatal, megaméretű neutroncsillagnak felelhet meg, amelyek a kutatók gyanúja szerint elég gyorsan pörögtek ahhoz, hogy rövid időre feltartóztassák elkerülhetetlen végzetüket. A neutroncsillagok átalakulási folyamata elméleti szinten tartalmaz egy végső tömeghatárt, amin túl a fényes objektumok összeomlanak.

Egy kis videós ismertető a neutroncsillagokról: 

A hideg, nem forgó anyaggömbök esetében ez a határ alig három naptömeg alatt van. Ez az adat viszont számos bonyodalmat szül a neutroncsillagok tanulmányozásai során. Tavaly például egy olyan gamma-sugárzást azonosítottak, melyet később GRB 180618A néven emlegettek. Ebben a folyamatban egy úgynevezett magnetár jelét észlelték, amely közel azonos tömegű volt a két ütköző csillag tömegével.

Négy nappal később ez a nehézsúlyú neutroncsillag már nem létezett, tehát összeomlott. Egyelőre a szakértők sem tudják, hogyan bírta ilyen sokáig, viszont a gravitációs mezőnek nagy szerepe lehetett a túlélésében.

Az 1990-es évek elején rögzített gammakitörésekben megfigyelt mintázat pontosabb megnevezése a kváziperiodikus oszcilláció. Az eddigi ismeretek szerint az ütközések egy-egy olyan objektumot hoztak létre, melyek nagyobbak a jelenlegi rekordtartó nehéz neutroncsillagnál, ami a Napunk 2,14-szeresével ér fel. Ezek érdekes módon 78 ezerszeres fordulatszámmal pörögtek percenként.

Ezek az ismeretek a jövőben segíthetnek megérteni a neutroncsillagok működését, valamint a fekete lyukak keletkezését.

Nyitókép: Shutterstock