Szilícium-völgy – a technológiai innováció bölcsője
Google, Apple és Facebook. Csak pár példa arra, hogy milyen cégóriások találhatóak a San Francisco-öböl déli részén fekvő Szilícium-völgyben. Cikkünkből kiderül, hogy honnan kapta nevét a völgy, illetve, hogy hogyan vált az informatikai csúcstechnológia központjává.
A név eredete és a kezdetek
A körülbelül 1500 négyzetméteres terület nevét az ott gyártott szilíciumalapú chipekről kapta, amiből egyébként még ma is sokat készítenek. A völgyet egészen a 70-es évek elejéig Santa Clara völgyként ismerték, ám az ott található sok számítástechnikai cég miatt Don Hoefler újságíró elnevezte a helyet Szilícium-völgynek. Az új névvel senkinek sem akadt problémája így hamarosan már mindenki így hivatkozott a területre.
Egy rossz fordítás miatt előfordul, hogy Magyarországon tévesen Szilikon-völgynek nevezik a területet, illetve sokan úgy hiszik, hogy a völgyben szilícium bányák találhatóak, amely szintén csak tévhit.
Sok történet szól arról, hogy mikortól is számítjuk a high-tech völgy létrejöttét. Egyesek szerint az ott található Stanford Egyetem 1891-es létesítése számított a kiindulópontnak, ugyanis az egyetemet az elektromosság-kutatás és oktatás központjának tekintették. Mások szerint az 1938-as Hewlett-Packard alapítása számít a kezdetnek. Megint mások szerint az 1957-es Fairchild félvezetőcég létrehozása generálta a sok technológiai vállalat létrejöttét.
Az első sikerek
Bill Hewlett és David Packard 1938-ban egy kis garázsban kezdtek el dolgozni új fejlesztésükön az audio-oszcilloszkópon. Egyetemi professzoruk, Frederick Terman arra bíztatta őket, hogy alapítsanak céget a Stanford szomszédságában, ugyanis akkoriban az egyetem bérleménybe adta a számára nem szükséges telekrészeket. Emiatt a Stanfordnak olyan cégeket sikerült odacsábítania, mint a Kodak vagy a General Electric. De miért pont ide jöttek a nagyvállalatok?
Az olcsó munkaerő és az olcsó területek miatt.
Termant egyébként a Szilícium-völgy alapító atyjának is nevezik, mert a Stanford elektromérnöki karát világszínvonalúvá tette. Legnagyobb bánatára viszont végzett diákjai mind a keleti partra mentek dolgozni, így később megpróbálta ott marasztalni azokat, akikben látta a siker lehetőségét.
Tehát így történt, hogy a HP alapítói, pár száz dollárral a zsebükben megkezdték technológiai munkájukat a Szilícium-völgyben.
1968-ban jött az igazi áttörés, amikor megalkották első számológépüket. Majd négy évvel később piacra dobták az elődjénél még sikeresebb, 400 dolláros LED kijelzős kézi számológépüket. 1999-re a cég évi forgalma már meghaladta az 50 milliárd dollárt. Hewlett és Packard híres garázsa ma igazi turista látványosságnak számít.
Jelentősége
A völgy nem csak a sikeres cégek miatt fontos része a modern technológiának, hanem mert több feltalálásnak is helyet adott. Például itt fejlesztették ki az integrált áramkört, a mikroprocesszort és a számitógépet is. Egy olyan forradalmi úttörés vette kezdetét a Szilícium-völgyben, amely nem csak a kaliforniai félsziget, hanem az egész világ számára meghatározó tényezővé vált.
Jelenleg körülbelül mintegy négyezer vállalat található itt, és több mint 50 ezer munkahely, amely évente 200 billió dollár profitot termel. A befutott és sikeres cégek miatt rengeteg magasan képzett mérnök és tudós él a kaliforniai városban, ami miatt a megélhetési költségek az egekbe szöktek.
A terület Mike Judge, John Altschuler és Dave Krinsky sorozat készítőket is megihletette, így 2014-ben Szilícium-völgy névvel vígjáték-dráma sorozatot indítottak az HBO-n. A sorozat egy fiatal fejlesztő mindennapjain keresztül mutatja be, hogy a valóságban, hogyan is néz ki a techcégek futurisztikus fellegvára, illetve, hogy milyen hatalmas a versengés az ott található cégek között.
Az „technológiai falu” jövője
Érdekesség, hogy a Z generáció körében egyre népszerűtlenebbnek számít a Szilícium-völgy.
Egy kutatás szerint főleg a női fejlesztők gondolják úgy, hogy a kínai Sanghaj lesz a jövő vezető technológiai központja. Emellett pedig még az indiai Bangalore városát is esélyesnek tartják.
Persze ez nem azt jelenti, hogy a kaliforniai völgynek befellegzett, ugyanis az Y és Z generáció együttes véleménye szerint 2024-ig biztosan az amerikai térség marad a világelső. De miért veszített népszerűségéből a Szilícium-völgy?
Egyik oka, a már említett magas megélhetési költségek, ami a fiatal fejlesztők számára nem a legkedvezőbb. Az a szóbeszéd járja, hogy egyes programozók lakókocsikban tengetni mindennapjaikat. Erre válaszreakció, hogy más technológiai központok is létrejöttek az USA-ban, mint például Seattle, Austin és Boston.
A népszerűség elvesztésének másik oka pedig, hogy a versenytárs India több mint 50 százaléka 25 éves vagy annál is fiatalabb. Így nem nehéz elképzelni, hogy 2023-ra a világ legnagyobb technológiai fejlesztő lakossága lesz az indiai.
Szerző: Korompai Tímea
