A tanulmányt két kutató állította össze, melyhez többek között az ESA Gaia missziójának és a kínai Large Sky Area Multi-Object Fiber Spectroscopic Telescope (LAMOST) adatait használták fel. A felfedezés és a hozzá kapcsolódó munkafolyamat az A time-resolved picture of our Milky Way's early formation history címet kapta a tudósoktól.
A csillagok tulajdonságainak vizsgálata között a legnehezebb feladat az életkoruk megállapítása, ehhez ugyanis tudni kell az alapvető összetételüket. Mivel a korai világegyetem főleg olyan gázokból állt, mint a hidrogén és a hélium, így a szakértők a csillagokban ezeket keresik, és amennyiben túlnyomó részt megtalálják a légnemű anyagokat, akkor tudják, hogy egy idősebb példányról van szó. Amennyibben a fémes eredetű anyagok dominálnak a belsejükben, akkor egy fiatalabb csillag adatait nézik.
Fotó: Stefan Payne-Wardenaar/MPIA
A kutatópáros a kísérletekhez a LAMOST mérési adatait vizsgálta a Tejútrendszerben található mintegy 250 ezer csillagról. Emellett a Gaia adatai 1,5 milliárd csillag pontos helyzetét és fényességadatait adta meg nekik.
Mindezek után az információk a galaxis történetének két különböző szakaszát mutatják. Az első fázis 0,8 milliárd évvel ezelőtt kezdődött, amikor a vastag korongban csillagok kezdtek kialakulni. Nagyjából kétmilliárd évvel később a Gaia-Sausage-Enceladus (ESA) nevű törpegalaxis összeolvadt a Tejútrendszerrel.
A törpegalaxis a nevét — ami kolbászt jelent — onnan kapta, hogy a felfedezésekor a csillagokat egy sebességdiagrammon ábrázolták, melyen a pályájuk érdekes szögben elnyúlt. A két galaxis összeolvadása segített a Tejútrendszer külső korongjának a kialakulásában. Az egyesülési folyamatra csupán 2018-ban figyeltek fel a kutatók, így pedig teljesen más megközelítésből és pontosabb információkkal vizsgálhatták az univerzum történelmét.
„Eredményeink kitűnő részletekkel szolgálnak a Tejútrendszer azon részéről, például a születésnapjáról, a csillagkeletkezési sebességéről és a fémdúsulás történetéről. Ezeknek a felfedezéseknek a Gaia-adatok felhasználásával történő összerakása forradalmasítja a galaxisunk kialakulásának idejéről és módjáról alkotott képünket"
— olvashatjuk a tanulmány szerzőinek szavait a ScienceAlert cikkében.
A galaxisok kialakulásának kezdetét azonban már nagyon nehéz meghatározni, ugyanis ehhez nagy teljesítményű, infravörös teleszkópokra van szükség. Szerencsére nemsokára működésbe helyezik a James Webb Űrteleszkópot, mellyel minden eddiginél pontosabban láthatják majd az univerzum születését, valamint a csillagászok az ESA beolvadását is tovább szeretnék tanulmányozni.
Nyitókép: Unsplash/Kristopher Roller
