Egy kutatás bizonyítékai alátámasztják, hogy az éghajlatváltozás erősen befolyásolja bolygónk vízkörforgását, mely következtében bizonyos területeken minden eddiginél nagyobb esőzésekre, máshol pedig pusztító szárazságra lehet számítani.
Kutatócsoportok mérései szerint a vízkörforgás súlyosan felgyorsult. Ez azt jelenti, hogy a jelentős éghajlatváltozás miatt az óceán felszínén nagyobb a párolgás, ami a tenger felső rétegét sósabbá teszi, valamint nedvességet juttat a légkörbe. Mindezek után a világ egyes részein megnövekedik a csapadékmennyiség, más tájakon pedig szinte semmilyen esőzés nem lesz.
„Ez a légkörben keringő nagyobb vízmennyiség magyarázatot adhat a csapadék növekedésére is, melyet egyes sarkvidéki területeken észlelünk, ahol az, hogy havazás helyett eső esik, felgyorsítja az olvadást"
— olvashatjuk egy szakértő szavait a ScienceAlert cikkében.
Fotó: Unsplash/Chris Gallagher
A Föld északi és déli pólusaihoz közeledve sokkal kevesebb olyan bója van, melyek a felszíni sótartalom mérésére szolgálnak, így a kutatóknak más módszereket kellett használniuk. A tanulmány munkálatai során olyan területeket vettek figyelembe, ahol a szél kevésbé fújt, ennek hatására a felszíni víz felmelegedett, de nem cserélt hőt az alatta lévő folyadékkal. Ez a jelenség ugyanis elősegíti, hogy a párolgás hatását műholdas mérésekkel megfigyeljék.
Végeredményként a tudósok megállapították, hogy a Föld vízkörforgása akár 7 százalékkal is felerősödhet. Ezek szerint a nedves területek átlagosan 7 százalékkal csapadékosabbá, a száraz területek pedig ugyanennyivel melegebbé és kopárabbá válhatnak. Ezt a műholdas adatok is alátámasztották.
A szerzők javaslata szerint a műholdas méréseket a jövőbeli óceánmodelleknek tartalmazniuk kell a pontosabb információk érdekében, valamint cselekedni kell a globális felmelegedés és környezetszennyezés ellen is annak érdekében, hogy a bolygó népessége elkerülje a pusztító szárazság, vagy a hatalmas csapadékmennyiség miatt bekövetkező károkat.
Nyitókép: Shutterstock
