Fontos szerepe van a zenepárnának a betegek körében

Az Európai Sürgősségi Orvostani KongresszusonLisa Antonsen, a dániai Odense University Hospital sürgősségi osztályának ápolónője elmondta, hogy statisztikailag szignifikáns összefüggést talált a zenehallgatás és a betegek által a fájdalom csökkenéséről, valamint a jobb relaxációról és jóllétről szóló beszámolók között.

„Amikor először kezdtem a sürgősségi osztályon, észrevettem, hogy az akut műtétre várakozó betegek gyakran idegesek, sőt szorongóak. Tudni akarták, mennyi idő telik el a műtétjükig, és ezt lehetetlen volt megmondani nekik az osztályon lévő várólista és a sürgős esetek rangsorolásának szükségessége miatt. Így sok bizonytalanságot tapasztaltak. Azon gondolkodtam, hogyan tudnánk támogatni ezeket a betegeket. Tudtam, hogy a zene más egészségügyi intézményekben bizonyítottan pozitív hatással van a fájdalomra, a relaxációra és a jóllétre, de ezt még soha nem tesztelték akut műtétre váró betegeken”

– idézi a a kutatást mesterképzéses diplomamunkája részeként végző Antonsent a Medical Xpress.

Az ápoló a vizsgálatban való részvételre meghívta a sürgősségi osztályon sürgős műtétre váró betegeket, és tizennégy 18 és 93 év közötti férfit és 16 nőt vont be a vizsgálatba. A betegek olyan sürgősségi egészségügyi problémák miatt vártak műtétre, mint vakbélgyulladás, bélelzáródás, tályog vagy epehólyag-gyulladás.

A várakozási idő alatt Antonsen 30 percre zenepárnát ajánlott nekik, amely egy MP3-lejátszóval összekötött hangszórót tartalmazott. Az MP3-on egy speciálisan összeállított zenét tartalmazó MusiCure program volt.

A zenepárna használata előtt és után Antonsen megkérte a pácienseket, hogy egy 0-tól 10-ig terjedő vizuális skálán értékeljék a fájdalmat, a relaxációt és a jóllétet. A zenehallgatás után 15 pácienssel készítettek interjút az élményről, és válaszaik hozzájárultak a tanulmány kvalitatív részéhez.

„Azt találtuk, hogy a zenepárna használata közben a betegek a fájdalom csökkenését tapasztalták, az átlagos 4,8-as értékről 3,7-re. A relaxációjuk átlagosan 4,6-ról 7,6-ra javult, az általános közérzetük pedig 4,3-ról 6,6-ra nőtt”

– mondta Antonsen.

Hozzátette, hogy a statisztikai eredmények pozitív kapcsolatot mutattak ki a zene és a műtét előtti akut betegek önbevallás szerinti fájdalma, relaxációja és általános jólléte között. A betegek mind a fizikai, mind a mentális jólétet leírták a zenehallgatás során. Ellazultak, és azon kapták magukat, hogy a fájdalomtól és a műtéttel kapcsolatos aggodalmaktól eltérő dolgokra gondolnak. Így a zenei foglalkozás szünetet biztosított az akut kórházi környezetből.

Egy 65 éves nő például a következőket mondta:

​„Ellazított, és egy pillanatra nem gondoltam arra, hogy itt vagyok a kórházban. Csak arra gondoltam, hogy kint vagyok a természetben, és madárcsicsergést hallgatok. Egy pillanatra valami más történt.”​

Patients waiting for urgent surgery in the emergency dept. are more calm and have less #pain if given a #music pillow https://t.co/YtaJpRKu71

— Medical Xpress (@physorg_health) October 19, 2022

Antonsen a kongresszuson beszámolt néhány feljegyzésről, amelyeket a vizsgálat kvalitatív része során készített. Ebben többek között leírta, hogy egy nő, aki 2020 novemberében a sürgősségi osztályon járt, feldúlt volt, de a zenepárna egyértelműen változtatott ezen.

„Az arca feszült volt, és látszott rajta, hogy éppen sírt. Azt mondta, hogy nehéz napja volt. A zenei foglalkozás alatt nyugodtan feküdt az ágyban, csukott szemmel. Amikor a zenei foglalkozás véget ért, azt mondta: „már nem”. Aztán rám mosolygott. Úgy tűnt, mintha jobban érezné magát.”

A sürgősségi osztály forgalmas és állandóan változó környezete azonban megzavarta a zenehallgatást.

„Ahhoz, hogy a zene sikeresen elősegítse a mentális és fizikai jóllétet, a betegeknek zavartalanul kell hallgatniuk azt. Ezért figyelmet kell fordítani a sürgősségi osztályok jelenlegi szervezeti felépítésére a zenei beavatkozások sikeres megvalósítása érdekében”

– véli Antonsen.

Mivel a vizsgálat megfigyeléses volt, és a betegeket nem randomizálták, vagyis nem véletlenszerűen választották ki, hogy kapjanak-e zenepárnát vagy sem, a kutatás nem bizonyítja, hogy a zenepárnához való hozzáférés okozza a fájdalom, a relaxáció és a jóllét javulását, csak azt, hogy ez összefügg vele.

„Nagyobb vizsgálatot kell végezni annak megállapítására, hogy maga a zene hatással van-e a fájdalomra, a relaxációra és az általános jóllétre”

– mondta Antonsen.

Az ápoló kísérleti tanulmányában használt zenepárnát továbbra is alkalmazzák a sürgősségi osztályon, és Antonsen reméli, hogy ez állandóvá válik.

Youri Yordanov professzor, a franciaországi Szent Antoine Kórház sürgősségi osztályának munkatársa a kutatással kapcsolatban úgy nyilatkozott, hogy a sürgősségi osztályok stresszes helyek a betegek számára, akik gyakran váratlanul érkeztek oda hirtelen romló állapotok vagy balesetek miatt.

„Az ilyen kezdeményezéseket, amelyek úgy tűnik, hozzájárulnak a betegek szorongásának és fájdalmának csökkentéséhez, nagyon szívesen látjuk. A zene segít az embereknek a legjobbkor ellazulni. Most ez a tanulmány azt sugallja, hogy stresszes időkben is ugyanezt teszi. Várjuk a nagyobb tanulmányokat, amelyek megerősíthetik a kísérleti tanulmány eredményeit.”

Nyitókép: Shutterstock