Csökkentheti a demencia kockázatát a másokkal való együttélés

Széles körben elismert tény, hogy a gyenge társadalmi kapcsolatok, például a kis kapcsolati hálózatok, a ritka interakciók és a magány a kognitív hanyatlás módosítható kockázati tényezői. A demencia megelőzésével foglalkozó 2020-as Lancet-bizottság becslése szerint a társadalmi elszigeteltség kezelése világszerte a demenciás esetek 4%-át megelőzhetné, olvasható a Medical Xpressben.

Eddig azonban a kutatások nem vizsgáltak Észak-Amerikán és Európán kívüli adatokat. A meglévő kutatások a jó társadalmi kapcsolatokat jelző változókat (például a másokkal való együttélés és a házasság) kombinálták ahelyett, hogy külön-külön vizsgálták volna őket. Ez azt jelenti, hogy a kutatók nem tudták megmondani, hogy pontosan milyen típusú vagy mennyiségű társas kapcsolatra van szükségünk az egészséges agyi öregedéshez.

Az UNSW Sydney's Centre for Healthy Brain Aging (Sydney Egészséges Agyöregedés Központja, CHeBA) által vezetett kutatás a társadalmi kapcsolatok különböző mérőszámait vizsgálta, hogy kiderítse, melyek a legmegbízhatóbb eredmények a kognitív hanyatlás és a demencia kockázatának csökkentésével kapcsolatban.

„13 nemzetközi tanulmányban, körülbelül 40 000 ember bevonásával megvizsgáltuk a társadalmi kapcsolatokra vonatkozó méréseket. A több nemzetközi tanulmány korábbi elemzései számos korlátozást mutatnak”

– mondta el Dr. Suraj Samtani, a tanulmány vezető szerzője, a CHeBA posztdoktori munkatársa és szociális egészségügyi szakértője.

Samtamiék célja az volt, hogy megvizsgálják a különböző társadalmi kapcsolati markerek és a kogníció éves változásának mértéke közötti összefüggést. Ehhez hat kontinensről álltak rendelkezésükre longitudinális adatok, így Samtami elmondása szerint ez az eddigi legreprezentatívabb elemzés, amelyet a társadalmi kapcsolatokról és a kognitív hanyatlásról végeztek.

„Az egyes társadalmi kapcsolati változókat külön-külön is megvizsgáltuk, hogy összehasonlíthassuk a kognitív hanyatlásra gyakorolt hatásukat.”

Henry Brodaty professzor, a tanulmány társszerzője és a CHeBA társigazgatója szerint az eredményeknek társadalmi-gazdasági jelentősége van.

„Azt találtuk, hogy az otthon megosztása egy vagy több emberrel és a heti közösségi csoportban való részvétel mutatta a legmegbízhatóbb eredményeket a tanulmányok között, ami azt jelzi, hogy ezek a tényezők alapvető összetevői a kevesebb kognitív hanyatlással való kapcsolatnak. Azt is azonosítottuk, hogy összefüggés van a magányt soha nem érzés és a kognitív hanyatlás lassabb üteme között”

– jegyezte meg Brodaty.

A kutatók nem találtak szignifikáns összefüggést a szociális támogatás mértéke, a bizalmas személy vagy a kapcsolati elégedettség és a kognitív hanyatlás között.

„A 13 nemzetközi tanulmány adatai a The Dementia Momentum eredményeként váltak hozzáférhetővé" - mondta a kezdeményezés szóvivője, Dr. Richard Grellman AM. A kutatáshoz felhasznált öregedési tanulmányok Észak- és Dél-Amerikából, Európából, Afrikából, Ázsiából és Ausztráliából származnak, és a Cohort Studies of Memory in an International Consortium - vagy COSMIC - részét képezik.”

Perminder Sachdev professzor, a COSMIC konzorcium vezetője szerint az, hogy az agyi öregedés kutatói a világ minden tájáról összefogtak ebben az együttműködésben, hogy meghatározzák, a társadalmi kapcsolatok mely tényezői közösek a memória hanyatlásában, jelentős hatással lesz az Alzheimer-kór és más demenciák jövőjét érintő politikai változásokra.

A jövőbeni kutatások fontosak lesznek ezen eredmények megismétléséhez, és döntő fontosságú annak megállapításában, hogy az egyéni vagy társadalmi szintű beavatkozások javíthatják-e a társadalmi kapcsolatokat, illetve enyhíthetik-e a magányt.

Nyitókép: Shutterstock