Diplomázó fiatalok örülnek

Gyorsan tanulsz? Egy új tanulmány szerint nem ez áll a sikered hátterében

Egy új tanulmány szerint azonos lehetőségek mellett valójában nagyon hasonló sebességgel tanulunk.


A kutatók 1,3 millió tanulói interakciót vizsgáltak különböző, 6946 (általános iskola végétől a főiskolásokig) tanuló által használt tanulási szoftvereszközökön keresztül. Az összegyűjtött adatok különböző témákra és többféle formátumra terjedtek ki, beleértve az online kurzusokat és az oktatási játékokat.

Az új elemzésből kiderült, hogy a tanulmányi teljesítményre nem a tanulási arány volt a legnagyobb hatással, hanem a tanulók kiindulópontja és a lehetőségük a felvett ismeretek gyakorlására.

Ken Koedinger, a pennsylvaniai Carnegie Mellon Egyetem kognitív pszichológusa az adatok azt mutatták, hogy a teljesítménybeli különbségek a tanulási lehetőségek közötti különbségekből erednek, és az ilyen lehetőségekhez való jobb hozzáférés segíthet megszüntetni ezeket a különbségeket.

„Ez újabb megerősítése annak, hogy ezek az oktatási technológiák olyan kedvező tanulási feltételeket biztosíthatnak, amelyek megkönnyítik valami új dolog, például egy második nyelv, vagy egy tudományos vagy matematikai fogalom elsajátítását”

– fogalmazott a ScienceAlrtnek.

A kutatók három kérdésre keresték a választ vizsgálatukban:

  • Mennyi gyakorlásra van szükség ahhoz, hogy megtanuljunk valamit?
  • Mennyire változik a kezdeti teljesítmény a tanulók között?
  • Mennyire különbözik a tanulók tanulási üteme?

A diákoknak átlagosan hét alkalomra volt szükségük ahhoz, hogy megtanuljanak valamit, bár ez egyénenként változott. Az új tanulmány kimutatta, hogy ez az eltérés inkább a tanulók kiindulási helyzetén múlott, mint a gyorsabb tanulási képességükön.

A kutatók szerint az is fontos volt, hogy a tanulási tapasztalatokkal aktívan tudjanak foglalkozni. A tanulmányban szereplő oktatási eszközök interaktivitásra ösztönöztek, és azonnali visszajelzést tudtak adni a tanulóknak, ami szintén segített.

„Mindannyian láttunk már olyan eseteket, amikor valaki hamarabb eljut egy tanulási eredményhez, mint egy társa – az egyik diák ötöst kap algebrából, a másik pedig hármast. De amit általában nem követünk nyomon, az az, hogy hol kezdték. Eredményeink nem cáfolják, hogy az emberek különböző helyeken kötnek ki, de a tanulók kiindulási helyének figyelembevétele sokat elárul arról, hogy hová fognak kerülni”

– magyarázta Keodinger.

A kutatócsoport szerint az agyunk különböző „mentális útvonalakat” tud bejárni valaminek a megtanulásához, ami azt jelenti, hogy a tanulási sebességünk nem túlságosan eltérő – mindannyian eljuthatunk ugyanarra a pontra a tapasztalatainknak és tudásunknak leginkább megfelelő módon.

Ezt támasztja alá a tanulmány is. Ahol voltak tanulási sebességbeli különbségek, azok a nyelvek esetében voltak szembetűnőbbek, amelyek sok bemagolást vagy memorizálást igényelnek. Korábbi tanulmányok is kiszúrtak különböző típusú mentális tevékenységeket ugyanazon információk megtanulása során, ami személyre szabott megközelítésre utal.

Mindez hasznos lehet a tudás átadásának és az oktatási kurzusok kialakításának legjobb módjainak kitalálásában. A tanulás során számos tényező játszik szerepet, többek között az, hogy hogyan alkalmazkodunk a hibáinkhoz, de a legújabb tanulmány mögött álló kutatók azt szeretnék hangsúlyozni, hogy mindannyian képesek vagyunk tanulni.

„Nem számít, ki vagy, meg tudod csinálni”

– mondta Paulo Carvalho, a Carnegie Mellon Egyetem rendszerkutatója.

Lehet, hogy kevesebb korábbi lehetőséged volt az életedben, ezért lehet, hogy eleinte nehezebb lesz, mint más embereknek, de ugyanolyan sokat fogsz fejlődni, mint bárki más, amíg kitartasz mellette.

Nyitókép: Shutterstock