Kevesebb hőséget képes elviselni az emberi test, mint gondolnánk

Kevesebb hőséget képes elviselni az emberi test, mint gondolnánk

A hőhullámok az éghajlat változásával egyre jobban felerősödnek, hosszabb ideig tartanak, gyakoribbá válnak és egyre melegebbek lesznek. Nem csoda, hogy sokan felteszik a kérdést: mikor lesz túl meleg a szokásos napi tevékenységhez, még a fiatal, egészséges felnőttek számára is?

A válasz túlmutat a hőmérőn látható hőmérsékleten, de a páratartalomról se feledkezzünk meg. A kutatások szerint a kettő kombinációja gyorsabban veszélyessé válhat, mint azt a tudósok korábban hitték, olvasható a ScienceAlert cikkében.

A tudósokat és más megfigyelőket aggasztja a magas páratartalommal párosuló extrém hőség növekvő gyakorisága, amelyet úgynevezett nedves hőmérsékletként mérnek.

A 2022 májusában és júniusában Dél-Ázsiát sújtó hőhullámok idején a pakisztáni Jacobabadban 33,6 °C-os maximális nedvességtartalom-hőmérsékletet mértek, Delhi pedig ezt is meghaladta – közel a párás meleghez való emberi alkalmazkodóképesség elméletileg meghatározott felső határához.

Az emberek gyakran hivatkoznak egy 2010-ben közzétett tanulmányra, amely becslések szerint a 35 °C-os nedves hőmérséklet – ami 100 százalékos páratartalom mellett 35 °C-nak, illetve 50 százalékos páratartalom mellett 46 °C-nak felel meg – lenne a biztonság felső határa, amely felett az emberi test már nem képes magát a test felszínéről a verejték elpárolgásával hűteni, hogy stabilan fenntartsa a test maghőmérsékletét.

Ezt a határértéket csak a közelmúltban tesztelték embereken laboratóriumi körülmények között, melynek eredményei még nagyobb aggodalomra adnak okot.

A PSU H.E.A.T. projekt

A „mennyire forró a túl forró?” kérdés megválaszolására fiatal, egészséges férfi és női résztvevőket kértek fel, hogy a Penn State University Noll Laboratóriumában, ellenőrzött környezetben tapasztalják meg a hőstresszt.

Ezek a kísérletek betekintést nyújtanak abba, hogy a hőmérséklet és a páratartalom mely kombinációi kezdenek károsak lenni még a legegészségesebb emberek számára is.

Minden résztvevő lenyelt egy kis, úgynevezett telemetriás tablettát, amely a testük mélypontját vagy maghőmérsékletét figyelte. Ezután egy környezeti kamrában ültek, és csak annyira mozogtak, hogy szimulálják a mindennapi élet minimális tevékenységeit, például a főzést és az étkezést. A kutatók lassan növelték a kamra hőmérsékletét vagy a páratartalmat, és figyelték, mikor kezdett emelkedni a kísérleti személy maghőmérséklete.

A hőmérsékletnek és a páratartalomnak azt a kombinációját, amikor a személy maghőmérséklete emelkedni kezd, kritikus környezeti határértéknek nevezik. E határértékek alatt a szervezet képes hosszú távon viszonylag stabilan tartani a maghőmérsékletet, felette a maghőmérséklet folyamatosan emelkedik, és a hővel kapcsolatos betegségek kockázata hosszabb ideig tartó kitettség esetén megnő.

Amikor a test túlmelegszik, a szívnek keményebben kell dolgoznia, hogy a véráramot a bőrbe pumpálja a hő elvezetése érdekében, és amikor izzadunk is, ez csökkenti a testnedveket. A legsúlyosabb esetben a hosszan tartó kitettség hőgutát eredményezhet, ami életveszélyes probléma, és azonnali és gyors hűtést és orvosi kezelést igényel.

A fiatal, egészséges férfiakkal és nőkkel végzett vizsgálatok azt mutatták, hogy ez a felső környezeti határérték még az elméletileg feltételezett 35 °C foknál is alacsonyabb. Ez 31 °C-nak felel meg 100%-os páratartalom mellett, vagy 38 °C-nak 60%-os páratartalom mellett.

Száraz vs. nedves környezet

A jelenlegi hőhullámok világszerte megközelítik, ha nem is meghaladják ezeket a határértékeket. A forró, száraz környezetben a kritikus környezeti határértékeket nem a nedves hőmérséklet határozza meg, mivel a test által termelt izzadság szinte teljes egészében elpárolog, ami hűti a testet. Az ember által izzadni képes mennyiség azonban korlátozott, és a magasabb léghőmérsékletből is több hőt nyerünk.

Ne feledjük, hogy ezek a határértékek kizárólag azon alapulnak, hogy a testhőmérséklet ne emelkedjen túlzottan. Még az alacsonyabb hőmérséklet és a páratartalom is megterhelheti a szívet és más testrendszereket. Bár e határértékek túllépése nem feltétlenül jelenti a legrosszabb forgatókönyvet, a hosszan tartó kitettség a veszélyeztetett csoportok, például az idősek és a krónikus betegségekben szenvedők számára végzetes lehet.

Egy újabb, jelenleg is végzett kísérlet középpontjában most az idősebb férfiak és nők vizsgálata áll, mivel még az egészséges öregedés is csökkenti az emberek hőtűrő képességét. Ha ehhez hozzávesszük a szívbetegségek, légzőszervi és egyéb egészségügyi problémák, valamint bizonyos gyógyszerek fokozott előfordulását, akkor még nagyobb veszélynek vannak kitéve. A 65 év feletti emberek teszik ki a hőhullámok áldozatainak mintegy 80-90 százalékát.

Hogyan maradjunk biztonságban?

A nagy hőségben fontos a megfelelő folyadékbevitel és a hűsölésre alkalmas helyiségek keresése, akár rövid időre is.

Egy nemrégiben készült, az afrikai hőstresszel foglalkozó tanulmány megállapította, hogy a jövőbeli éghajlat nem lesz alkalmas még az olyan alacsony költségű hűtőrendszerek, mint a mocsárhűtők használatára sem, mivel Afrika trópusi és tengerparti részei egyre párásabbak lesznek.

Ezek a légkondicionálóknál jóval kevesebb energiát igénylő készülékek ventilátorral keringetik a levegőt egy hűvös, nedves párnán keresztül, hogy csökkentsék a levegő hőmérsékletét, de 21 °C fölötti magas hőmérsékleten hatástalanná válnak.
Mindent egybevetve egyre több a bizonyíték arra, hogy az éghajlatváltozás nem csak a jövő problémája, az emberiségnek jelenleg is szembe kell néznie vele.

Nyitókép: Unsplash