Gyerekek egymás mellett ülve olvasnak

Egy ellentétes nevelési szokás okosabbá teheti gyermekünket

Manapság egyre több gyereket láthatunk különböző informatikai kütyüvel a kezében. Számtalan kérdés merül fel egy szülő fejében ezzel kapcsolatban: Mennyi ideig hagyjuk a gyerekünknek, hogy játsszon és káros-e a fejlődésére? Azonban mi van akkor, ha kiderül, hogy amitől évekig tiltani próbáltuk gyermekünket, igazából hasznos a számára és nagyobb intelligenciához vezet?


A videojátékozás engedése gyermekkorban egy igen megosztó téma a szülők körében. Vannak, akik teljesen elhatárolódnak tőle és tiltják gyermeküket a játékoktól, és vannak olyan szülők is, akik korlátozva, de pár órát engednek a játszásnak. Egy európán kívüli tanulmány azt kutatta, hogy mi történik azokkal a gyerekekkel, akik átlagon felüli időt töltenek videojátékkal.

Az eredmények igazán meglepőek és a legújabb és legnagyobb tanulmányt jelentik, mely pozitív eredményt ért el. Arra is okot adhat, hogy megváltoztassuk nevelési szokásunkat és azokkal a tevékenységekkel kapcsolatban, amiktől eddig tiltottuk gyermekeinket, engedékenyebbek legyünk.

A kutatók arra a következtetésre jutottak, hogy azok a gyerekek, akik több időt töltöttek videojátékkal egy-két éven keresztül, magasabb IQ-t értek el, mint azon társaik, akik kevesebbet, vagy egyáltalán nem játszottak.

„Azok a gyerekek, akik tíz évesen többet játszottak videojátékkal, átlagosan nem voltak intelligensebbek, mint azok, akik nem játszottak. Két év elteltével viszont már ők mutatták a legtöbb intelligencia-növekedést, mind a fiúk, mind a lányok esetében. Például egy gyerek, aki a játékkal eltöltött órák tekintetében az elsők között járt, körülbelül 2,5 ponttal növelte az IQ-ját, mint egy átlagos gyerek két év alatt. Ez a videojátékok intelligenciára gyakorolt jótékony, okozati hatásának bizonyítéka."

- írja az INC.

A kutatók kifejezetten kijelentik, hogy úgy vélik, hogy maga a videojáték az, ami magasabb intelligenciához vezet. A holland, német és svéd egyetemeken dolgozó kutatók több ezer amerikai gyereket kérdeztek meg, és az Adolescent Brain and Cognitive Development (ABCD) program adatait használták fel.

Legalább kétszer 5000 gyereket vizsgáltak: először 9-10 éves korukban, majd két évvel később, 11-12 évesen. Minden alkalommal nyomon követték, hogy a gyerekek mennyi időt töltöttek három képernyőhöz kapcsolódó tevékenységgel:

  • Online videók vagy tévéműsorok nézése (átlagosan napi 2,5 óra)
  • Online szocializáció közösségi médián keresztül (átlagosan napi 30 perc)
  • Videojátékozás (átlagosan napi egy óra)
Ahogy a kutatók megjegyezték, ez átlagosan körülbelül napi négy órát jelent a képernyő előtt; ez a szám napi hat órára kúszott fel a felső 25 százaléknál. Ez a szabadidejük nagy részét jelenti.

Akkor ez most azt jelenti, hogy a szülőknek ösztönözniük kellene gyereküket, hogy még többet játszanak?

Nos, ez így igen ellentmondásos és két szempontot fontosnak tartunk kiemelni:

  1. A túl sok képernyőidőhöz általában más egészségügyi kihívások is társulnak
  2. Ha a gyerekek nem a videojátékkal játszanának, akkor helyette mit csinálnának?
Ugyanis, ha videókat, vagy tévét néznének, akkor már akár játszhatnak is. Viszont ha helyette könyvet olvasnának, matematikát vagy nyelveket tanulnának, ami még inkább fejleszti az intelligenciát, akkor mindjárt más a válasz.

Nyitókép: Shutterstock