Jack Russell Terrier rózsaszínű háttér előtt

A kutyák csökkenthetik a bűnözés szintjét a szomszédságunkban

Egy új kutatás szerint a kutyatartás magasabb koncentrációja egy környéken összefügg a bűnözés alacsonyabb szintjével. A kutyák a maguk módján valóban segítenek nekünk a bűnözés elleni küzdelemben.

Az utcán megnövekedett civil aktivitás - és az ebből fakadó extra interakciók a szomszédokkal – fokozott felügyeletet biztosít a helyi szomszédság felett, ami viszont segít a dolgok biztonságosabbá tételében, gondolják az Ohio State University kutatói.

„A kutyát sétáltató emberek lényegében járőröznek a környékükön. Látják, ha valami nincs rendben, és ha gyanús idegenek tartózkodnak a környéken. Ez elrettentő hatással lehet a bűnözésre”

– idézi Nicolo Pinchak szociológust, az új tanulmány vezető szerzőjét a ScienceAlert.

A kutatók hipotézise – amelyet Jane Jacobs városteoretikus munkássága ihletett – Jacobs „szemek az utcán” koncepciójából merít, miszerint a nyilvános helyeken tartózkodó emberek pusztán a jelenlétükkel segítenek fenntartani a rendet és a biztonságot, mivel így lehetőségük nyílik a környezetük megfigyelésére.

A „szemek az utcán” folyamatos áramlása és a nyilvános helyeken tartózkodó emberek közösségi interakciói segítenek létrehozni a közmegbecsülés és a bizalom hálóját a környéken, ami együttesen segíthet elrettenteni a bűncselekményektől, állította Jacobs.

Bár az elképzelés nagy hatást gyakorolt szociológiai, várostervezési és tudományos körökben, Pinchak és csapata szerint kevés kísérlet történt annak számszerűsítésére, hogy a hipotézis bizonyíthatóan csökkenti-e a környékbeli bűnözési rátákat.

Ennek tesztelésére a kutatók a kutyatartásra összpontosítottak, azzal érvelve, hogy a kutyasétáltatók napi rutinja illeszkedik Jacobs (és mások) elméleteibe arról, hogy olyan tevékenység, amely hozzájárulhat a szomszédság felügyeletéhez és biztonságához, miközben az idegenek közötti interakciók megkönnyítésével bizalmat épít egy közösségen belül.

A kutatók több forrásból származó adatokat használtak fel, köztük az Ohio állambeli Columbus városrészek bűnözési statisztikáit; egy marketing felmérést, amely a kutyatartó városrészek koncentrációját mutatja a városban, valamint egy külön szociológiai projekt adatait, amelyet a tanulmány társszerzője, Christopher Browning vezetett, és amely a bizalom szintjét és a környékbeli városrészek társadalmi klímáját mérte.

Bár az eredmények nem szolgáltatnak bizonyítékot semmiféle ok-okozati hatásra, a kutatók összefüggést találtak a kutyák jelenléte és a bűnözési ráta csökkenése között.

„Összhangban Jacobs bűnözés-ellenőrzési modelljével, azt találtuk, hogy a környékbeli kutyák koncentrációja fordítottan összefügg a rablások, gyilkosságok és kevésbé következetes mértékben a súlyosabb támadások arányával a helyi bizalommal rendelkező negyedekben”

– írja a csapat, megjegyezve, hogy a tulajdon elleni bűncselekmények fordított összefüggést mutattak a kutyák koncentrációjával, függetlenül a szomszédság bizalmi szintjétől.

Az eredményeket eddig csak egy városban látták. Emellett a kutatók elismerik, hogy nem tudják kizárni a különböző torzítások hatását az adatokban, így a jövőbeni tanulmányok szükségesek a kérdés részletesebb feltárásához.

Mindazonáltal a tanulmány új adatokkal támasztja alá azt az elképzelést, hogy a kutyatartás és a kutyasétáltatás hozzájárul a közösségben elkövetett bűncselekmények számának csökkenéséhez, talán azáltal, hogy a lakosok nagyobb ismeretséggel rendelkeznek a gyanús idegenek azonosításához, vagy azáltal, hogy elriasztják a leendő elkövetőket, mivel a kutyasétáltatók nagyobb valószínűséggel tűnnek közbelépőnek bűncselekmény esetén.

A kutatók szerint további kutatásokra van szükség ennek további kibontásához, de egyelőre úgy tűnik, hogy a kutyáknak jótékony hatásuk lehet ezekre a környékekre - egyszerűen azáltal, hogy összehozzák az embereket, és talán a többi hatás is innen ered.

„A bizalom nem segít annyira a környékeken, ha nincsenek emberek az utcán, akik észreveszik, mi történik. Ezt teszi a kutyasétáltatás. Amikor az emberek sétáltatják a kutyáikat, beszélgetnek, megsimogatják egymás kutyáit. Néha tudják a kutya nevét, de még a gazdáikét sem. Megtudják, mi történik, és felismerik a lehetséges problémákat”

– teszi hozzá Pinchak.

Nyitókép: Unsplash