Így befolyásolja a hangulatod a nyelvfeldolgozást
Ha az emberek negatív hangulatban vannak, gyorsabban észreveszik a következetlenségeket az olvasott dolgokban, derül ki az Arizonai Egyetem által vezetett új tanulmányból.
Vicky Lai, az Arizonai Egyetem pszichológia és kognitív tudományok adjunktusa hollandiai munkatársaival együtt vizsgálta, hogyan reagál az emberek agya a nyelvre, amikor boldog hangulatban vannak, szemben a negatív hangulatúakkal.
„Úgy tűnik, hogy a hangulatot és a nyelvet különböző agyi hálózatok támogatják. De egy agyunk van, és a kettőt ugyanabban az agyban dolgozzuk fel, tehát sok kölcsönhatás zajlik. Kimutattuk, hogy amikor az emberek negatív hangulatban vannak, akkor óvatosabbak és analitikusabbak. Alaposan megvizsgálják, hogy valójában mi áll egy szövegben, és nem csak az alapértelmezett világismeretükre támaszkodnak”
– mondta Lai.
Lai és a tanulmány társszerzői, Jos van Berkum, a hollandiai Utrechti Egyetem kutatója és Peter Hagoort, a hollandiai Max Planck Pszicholingvisztikai Intézet munkatársa úgy manipulálták a résztvevők hangulatát, hogy egy szomorú film, a Sophie választása, vagy egy vicces tévéműsor, a Jóbarátok részleteit mutatták be nekik.
Ezt követően egy számítógépes felmérés segítségével értékelték a résztvevők hangulatát a klipek megtekintése előtt és után. Míg a vicces jelenetek nem befolyásolták a résztvevők hangulatát, a szomorúak negatívabb hangulatba hozták a résztvevőket a kutatók megállapítása szerint.
A kísérletben résztvevő személyeknek ezután egy sor érzelmileg semleges hangfelvételt hallgattak meg négymondatos történetekből, amelyek mindegyike tartalmazott egy-egy „kritikus mondatot”, amely vagy alátámasztotta, vagy megsértette az alapértelmezett, vagyis az ismerős szavakkal kapcsolatos tudást. A mondatot egyenként egy-egy szóval megjelenítették egy számítógép képernyőjén, miközben a résztvevők agyhullámait EEG-vel, egy agyhullámokat mérő vizsgálattal figyelték.
A kutatók például egy éjszakai vezetésről szóló történetet mutattak be a vizsgálati résztvevőknek, amely a következő kritikus mondattal zárult: „A felkapcsolt lámpáknál többet látunk”. Egy másik, a csillagnézésről szóló történetben ugyanezt a kritikus mondatot úgy módosították, hogy az így hangzott: „Ha a lámpák fel vannak kapcsolva, kevesebbet látunk”.
Bár ez a kijelentés a csillagvizsgálattal kapcsolatban pontos, az a gondolat, hogy a világítás bekapcsolásával az ember kevesebbet lát, sokkal kevésbé ismert fogalom, amely szembemegy az alapértelmezett ismeretekkel. A kutatók a történetek olyan változatait is bemutatták, amelyekben a kritikus mondatokat felcserélték, hogy azok ne illeszkedjenek a történet kontextusába. Például az éjszakai vezetésről szóló történetben a „Felkapcsolt lámpáknál kevesebbet látunk” mondat szerepelt volna.
Ezt követően megnézték, hogy az agy hogyan reagál az ellentmondásokra a hangulattól függően, és azt találták, hogy amikor a résztvevők negatív hangulatban voltak, a felmérésre adott válaszaik alapján olyan típusú agyi aktivitást mutattak, amely szorosan összefüggött az újraelemzéssel.
„Megmutattuk, hogy a hangulat számít, és talán bizonyos feladatok elvégzésekor figyelnünk kellene a hangulatunkra. Ha rossz hangulatban vagyunk, talán olyan dolgokat kellene csinálnunk, amelyek inkább a részletekre koncentrálnak, mint például a korrektúrázás”
– magyarázta Lai.
A vizsgálatban résztvevők kétszer végezték el a kísérletet, egyszer a negatív hangulatú, egyszer pedig a boldog hangulatú állapotban. Mindegyik kísérletre egy hét különbséggel került sor, és minden alkalommal ugyanazokat a történeteket mutatták be.
„Ezek ugyanazok a történetek, de különböző hangulatokban az agy másképp látja őket, a szomorú hangulat az analitikusabb hangulat”
– fogalmazott Lai.
A Hollandiában végzett vizsgálat résztvevői holland anyanyelvűek voltak, Lai azonban úgy véli, hogy eredményeik nyelveken és kultúrákon átívelnek. A tanulmányban résztvevők a tervek szerint mind nők voltak, mert Lai és kollégái összhangba akarták hozni tanulmányukat a meglévő szakirodalommal, amely csak női résztvevőkre korlátozódott. Lai szerint a jövőbeni tanulmányoknak sokszínűbb nemi képviseletet kellene tartalmazniuk.
Addig is Lai és kollégái szerint a hangulat többféleképpen is hatással lehet ránk, mint azt korábban gondoltuk.
„Amikor arra gondolunk, hogy a hangulat hogyan befolyásolja őket, sokan csak olyan dolgokra gondolnak, mint például, hogy mogorvák, több fagylaltot esznek, vagy a legjobb esetben elfogultan értelmezik valaki más beszédét. De ennél sokkal több minden történik, az elménk váratlan zugaiban is. Ez nagyon érdekes. Képzeljük el, hogy a laptopunk az akkumulátor töltöttségi szintjének függvényében pontosabb vagy kevésbé pontos – ez elképzelhetetlen. De az emberi információfeldolgozásban, és feltehetően a rokon fajok (információfeldolgozásában) úgy tűnik, valami ilyesmi történik”
– mondta van Berkum.
Nyitókép: Shutterstock
