4 módja a kellemetlen pletykák hatékony kezelésének
Mindenki volt már pletykák részese, akár a kibeszélő oldalán, vagy áldozatként. A rosszindulatú információmegosztást sokszor nem tudjuk, hogyan érdemes kezelni — vagy éppen nem is akarjuk hallani —, éppen ezért összeírtunk 4 módszert, amikkel könnyű elcsitítani egy pletykafészket.
Korábbi kutatások szerint a pletyka számos célt szolgál a mindennapi életben. Egyrészről sokan társadalmi helyzetüket próbálják növelni ismereteik átadásával, ezzel is új kapcsolatokat kiépítve. Néha az embereket közelebb is hozhatja egymáshoz, például, ha két olyan kollégáról van szó, akiknek a munkán kívül nincs más közös témájuk.
Másrészt a pletykálkodókat gyakran ellenszenvesnek tartják, mivel másokat rossz színben tűntetnek fel, ezzel pedig a bizalmat is elveszítik. Egy tanulmány szerint a pletykálkodást alacsonyabb önbecsülés követi. Két vizsgálat alanyai azt tapasztalták, hogy az önértékelésük csökkent, miután negatívan kellett értékelniük másokat.
Ennek fő okának azt nevezték meg, hogy a pletykálók bűntudatot éreznek amiatt, hogy megsértik mások magánéletét úgy, hogy az áldozatok nem tudják megvédeni magukat.
A kibeszélés mindegyik fél számára problémás lehet. Sokaknak fontos kérdés a mindennapokban, hogy miként kezeljenek egy nem kívánatos történet ismertetését. Az ilyenektől a legtöbben kényelmetlenül érzik magukat és le akarják zárni a beszélgetést. Mit lehet tenni ezekben a szituációkban a téma lezárásáért vagy elkerüléséért?
Fotó: Shutterstock
- Figyelem elterelése: a téma terelése és más beszélnivaló megemlítése egy kiváló módszer lehet. Általában ez az első, amit megpróbálnak ilyen szituációban az emberek, viszont sajnos nem mindig válik be. A pletykálkodó az esetek többségében kitartóan vissza akar térni a történetéhez, így célszerű más praktikákkal is felkészülni;
- Érdektelen válaszreakció: amennyiben az előző pont nem járt sikerrel, akkor ajánlatos unalmat, vagy esetleg szétzilált figyelmet mutatni. Amennyiben a beszédpartner úgy látja, hogy nem köt le minket eléggé, akkor valószínűleg magától témát vált;
- Kellemetlenség érzésének kifejezése: amennyiben végképp nincs mit tenni, akkor a legegyszerűbb megmondani az igazat. A pletykálkodás a hallgatót kellemetlenül érintheti, ezt pedig kedvesen közölni lehet a pletykafészekkel. Nem kell mérgesen elcsitítani, de meg lehet kérni arra, hogy ne nekünk mondja el a hallott információit;
- Megkérdőjelezés: ezzel a praktikával nem csak az érhető el, hogy a pletykálkodó megkérdőjelezze a mondandója értékét, hanem jó színben is fel lehet tűnni általa. Hiszen a forrás megkérdezésével nem csak azt sugalljuk, hogy nem akarunk címzettek lenni, hanem azt is, hogy szívünkön viseljük a harmadik személy jóhírét.
Nyitókép: Shutterstock
Forrás: Psychology Today