Boldog szülők játszanak a lányukkal a parkban.

Egy népszerű tevékenység gyengébb minőségű szülői magatartáshoz vezethet

Azok a gondozók, akik kikapcsolódás céljából digitális médiát fogyasztanak, nagyobb valószínűséggel vesznek részt negatív szülői gyakorlatokban – derül ki egy új multinacionális tanulmányból.

A Waterloo-i Egyetem által vezetett új tanulmány célja az volt, hogy a COVID-19 járvány kezdetén vizsgálja a gondozók digitális médiahasználata, mentális egészsége és szülői gyakorlatai közötti kapcsolatot, derül ki a Medical Xpress cikkéből. A gondozók átlagosan napi három-négy órát töltenek digitális médiafogyasztással.

„A család minden tagja számít, amikor megpróbáljuk megérteni a családokat a technológiával telített társadalomban. Nem csak a gyerekek használják gyakran az eszközöket. A szülők számos okból használják a digitális médiát, és ezek a viselkedések hatással lehetnek a gyermekeikre”

– mondta Jasmine Zhang, a tanulmány vezető szerzője és a Waterloo klinikai pszichológia mesterszakos hallgatója.

A tanulmány elkészítéséhez a kutatók 549 olyan résztvevőt kérdeztek meg, akik legalább két 5 és 18 év közötti gyermek szülei. A gondviselők információkat szolgáltattak digitális használatukról, saját és gyermekeik mentális egészségéről, a család működéséről és a szülői gyakorlatokról.

A kutatók azt találták, hogy a magasabb szintű szorongással küzdő gondozók több képernyőalapú tevékenységet folytatnak, és nagyobb valószínűséggel fordultak az eszközökhöz kikapcsolódás céljából. Ez a fogyasztás korrelált a negatív szülői gyakorlatokkal, például a zsörtölődéssel és a kiabálással.

Azt is megállapították, hogy a negatív szülői magatartás nagyobb valószínűséggel fordult elő, amikor a technológia megszakította a családi interakciókat. A kísérlet nem a gondozók által használt konkrét alkalmazásokra vagy weboldalakra összpontosított, hanem azt találták, hogy a képernyőkkel időt töltő gondozók visszahúzódtak a családjukkal való jelenléttől, ami összefügg a negatív szülői gyakorlatokkal.

Nem minden médiafogyasztás korrelált azonban a negatív eredményekkel: a digitális csatornákon keresztül történő társas kapcsolatok fenntartása összefüggött a szorongás és a depresszió alacsonyabb szintjével, valamint a pozitív szülői gyakorlatok magasabb szintjével, például azzal, hogy meghallgatták gyermekeik ötleteit, és beszéltek a gyermekeik által tett jó dolgokról.

„Amikor azt vizsgáljuk, hogy a szülők hogyan használják a digitális médiát, a gondozók motivációit is figyelembe kell vennünk az eszközök használatára vonatkozóan, amellett, hogy mennyi időt töltenek velük”

– fogalmazott Zhang.

Dillon Browne, a gyermek- és családi klinikai pszichológia kanadai kutatási tanszéke, a Waterloo Egyetem pszichológia professzora és a tanulmány társszerzője arra számít, hogy ezek a minták a világjárvány után is folytatódnak.

„A családi médiatér tovább növekszik és egyre hangsúlyosabbá válik. A jövőre nézve fontos figyelembe venni a digitális média árnyalatait, mivel egyes viselkedések a jóléthez, mások pedig a szorongáshoz kapcsolódnak.”

A kutatók azt tervezik, hogy ezekre az eredményekre építenek, és remélik, hogy munkájuk segít majd olyan irányelvek kidolgozásában, amelyek segítenek a gondozóknak a képernyőalapú viselkedés kezelésében.

Nyitókép: Shutterstock