Miért csatlakozik valaki egy olyan intézményhez, ami megfosztja a családi élet lehetőségétől, és cölibátust követel meg tőle? Pedig a világ számos vallása megköveteli ezt, például a tibeti szerzetesek rendje is.
Az antropológusok most elgondolkoztak rajta, hogy vajon miért is alakult ki a cölibátus, ezt járja körül a Sciencealert cikkében.
Egyesek szerint az ilyen gyakorlatok, mint a gyermektelenség, akkor is kialakulhatnak, ha az emberek vakon alkalmazkodnak a csoport javát szolgáló normákhoz. Mások azzal érvelnek, hogy az emberek végső soron azért hoznak létre vallási intézményeket, hogy az a saját érdekeiket szolgálja.
Fotó: Shutterstock
Egészen a közelmúltig Tibetben gyakori volt, hogy minden hetedik fiú szerzetes lett. A családok vallási okokra hivatkoztak, de döntésükben gazdasági és reprodukciós megfontolások is közrejátszottak.
A kínai Lanzhou Egyetem munkatársai a Tibeti-fennsík keleti részén, Gansu tartományban a patriarchális amdói tibetiek között vizsgálódtak, akik jak- és kecskecsordákat tartanak, vagyonuk pedig a férfiakon keresztül öröklődik. Azok a férfiak, akiknek a testvére szerzetes lett, gazdagabbak voltak − mivel a szerzetesek nem birtokolhatnak tulajdont −, és több gyermekük is volt. Az egyik fiú kolostorba küldésének gyakorlata tehát összhangban volt a szülők reprodukciós érdekeivel.
A cölibátus matematikai modellje
Fotó: Shutterstock
A kutatók modellezték a két esetet, egyrészt amikor a fiú kolostorba küldéséről a szülők döntenek, illetve amikor saját maga hozza meg döntését. Mivel a szerzetesek egyedülállóak, kevesebb férfi marad versenyben a faluban élő nőkért. Bár a falu összes többi férfija jól jár, a szerzetes döntése a saját genetikai alkalmasságát nem segíti elő. Ez a helyzet azonban megváltozik, ha egy szerzetes a saját testvérét gazdagabbá teszi, versenyképesebbé a házassági piacon, segítve őt, hogy több gyereke szülessen.
Tehát a modell szerint a cölibátus akkor előnyös, ha a szülők döntenek felőle. Ez megmagyarázza azt is, hogy a női cölibátus miért ritka az olyan patriarchális társadalmakban, mint Tibet. Jelenleg is kutatások folynak annak megértésére, hogy miért változik a szerzetesek és apácák gyakorisága a különböző vallásokban a világ különböző részein.
Nyitókép: Shutterstock
- A Bridgerton család hogyan mutatja be az ázsiai kultúrát? - IN ›
- Egyiptomi írások mutatják be az ókori kultúra mindennapjait - IN ›
- Ez a lelet bukkant elő a Notre-Dame-i tűz után - IN ›
- 8 város, ahova érdemes egyedül utazni nőként - IN ›
- Felháborodást keltettek a Notre-Dame felújításának tervei - IN ›
- Buddha lábnyomát láthatjuk ezen a Srí Lanka-i túrán - IN ›
