Egy új tanulmány szerint a TikTok legnépszerűbb ADHD-ról szóló videóinak több mint fele félrevezető, és hamis információkat közöl.
A klinikai pszichológusok a TikTokon található 100 legnépszerűbb ADHD-val kapcsolatos videót elemezve megállapították, hogy nagy bennük az általánosítások és a pontatlan állítások aránya. A személyes tapasztalatok nem feltétlenül vonatkoznak minden ADHD-s emberre, és ugyanezeket a tüneteket akár mások is megtapasztalhatják. Ezek a videók gyakran félrediagnosztizáláshoz vezetnek – állapította meg a PLOS One folyóiratban megjelent tanulmány.
Persze, a fals információkon már nem feltétlenül lepődünk meg, fontos azonban, hogy ne csak a tartalomgyártókat hibáztassuk a jelenség miatt. A félretájékoztatás gyakran felülről lefelé irányuló folyamat, amelyet „jó hírű források" népszerűsítenek. Az alkotók által mondottak nagy része valódi – bár alacsony színvonalú – kutatásból származik, amelyet a gyógyszergyártó cégek finanszíroznak.
@olivialutfallah Idc if they’re literally rotting, I don’t want to throw them out😭 #girls #relationship #boyfriend ♬ original sound - jen💫
Hogy csak egy példát említsünk: az RSD-t (rejection sensitivity dysphoria), vagy „elutasítási érzékenységet” (amely, mint a neve is mutatja, arra utal, hogy az elutasítottak különösen szoronganak) ma már általában ADHD-tünetnek és veleszületett neurológiai tulajdonságnak tartják, annak ellenére, hogy rendkívül kevés az erre vonatkozó bizonyíték. Marta Rose, az ADHD szakértője nem vitatja a tünetek létezését, de azzal érvel, hogy a címke patologizálja a reakciókat, amelyek sokkal inkább traumatikus élmények következményei.
„Amiből gyógyulsz, az nem valami kitalált rendellenesség az agyadban, amit »elutasítási érzékenységnek« hívnak. Nem, amiből gyógyulsz, az maga az elutasítás”
– írja.
Káros következményekkel járhat, ha a közösségi médiában népszerű információk alapján a felhasználók elfogadják azt az elképzelést, hogy az RSD az agyuk kémiájának egy megváltoztathatatlan része, amit csak gyógyszerekkel lehet kezelni, holott ez messze nem a leghasznosabb módja annak, hogy megértsük magunkat és a problémáinkat.
Fotó: Shutterstock
Egy másik kétes állítás szerint az ADHD-s emberek különösen érzékenyek az igazságtalanságra. Nyilvánvalóan elég hízelgő dolog azt hinni magunkról, hogy ezt a tényt alátámasztja néhány kutatás, de az eredmények nem egyértelműek:
egy tanulmány szerint az ADHD-s gyerekek érzéketlenebbek az igazságtalanságra, ha ők az áldozatai annak, de kevésbé érzéketlenek az igazságtalanság elkövetőjeként – ami már közel sem annyira annyira hízelgő.
Utóbbiról sosem hallani tartalomkészítőktől, pedig egy német gyerekek körében végzett véletlenszerű vizsgálat arra jutott, hogy az ADHD-sok másoknál kevésbé képesek elismerni magukat az igazságtalanság elkövetőjeként. Nem lenne jobb, ha egyszerűen csak kreatívnak, empatikusnak, szeszélyesnek vagy bármi másnak tartanánk magunkat, anélkül, hogy mindent egy neurológiai állapotra vezetnénk vissza azt?
Sok ADHD-s tartalomgyártó gyakorlatilag komikus videókat készít magáról: bármennyire is a jó szándék vezérli őket, a vicces és rokonszenves megjelenés kényszere minden bizonnyal elsőbbséget élvez a gondosan megalapozott orvosi tanácsok átadásának szükségességével szemben.
Az ADHD valójában nem is olyan érdekes: ha folyamatosan videókat kell készíteni róla, elkerülhetetlennek tűnik, hogy a végén még furcsább tünetekhez nyúljunk, vagy irreleváns személyes furcsaságokat nevezzünk ADHD-vonásoknak, még akkor is, ha ez azt jelenti, hogy eltávolodunk a klinikai irányelvektől vagy bármilyen konszenzusos véleménytől arról, hogy mi is ez az állapot valójában.
Vajon mennyire káros ez a fajta félretájékoztatás?
A tanulmány szerzői aggódnak amiatt, hogy ez a jelenség a túldiagnosztizálást szítja, de Philip Asherson professzor, a Standard cikke által idézett szakértő rámutat arra, hogy az ilyen tartalmakat fogyasztó emberek többsége már rendelkezik hivatalos diagnózissal. Bár idegesítő lehet a TikTokon nyújtott kép, ami az ADHD-sokat „kedves, bolondos embereknek” mutatja, valójában nem különösebben veszélyes, és nem kell minden jelenetet szakértői véleménynek alávetni.
Az azonban már nagyobb probléma, hogy a kétes kutatások, akár a „mikro-influencereket” alkalmazó gyógyszeripari márkák növekvő tendenciája miatt a megfelelő komolyságú információkhoz egyre nehezebb hozzáférni az interneten.
(Dazed)
Nyitókép: Shutterstock
