A fekete lyukak szívveréséből fejtettek meg egy több évtizedes rejtélyt
Kutatók 15 év adatait vizsgálták meg annak érdekében, hogy jobban megértsék a fekete lyukakból kilövellő plazmasugarakat. Az eredmények sok kérdést megválaszoltak, de talán minden eddiginél több kérdőjelet idéztek elő a szakértőkben. Milyen jelenséget neveznek a fekete lyukak szívverésének?
Elsőnek a fekete lyukak külső részén, az eseményhorizont peremén egy korona nevű struktúra képződik. Ezután a pólusokból erőteljes plazmasugarak vetődnek ki, melyek a koronából a vákuumnak köszönhetően a fény sebességéhez közeli gyorsasággal löknek ki anyagot a csillagközi térbe. Ezt a folyamatot nevezik a jelenség szívdobbanásának. Most, hogy egyértelműen egymás után keletkeznek ezek a hatások, egy több évtizedes kérdésre adtak választ a szakértők.
„Logikusan hangzik, de húsz évig vita folyt arról, hogy a korona és a plazmasugárzás egyszerűen ugyanaz-e. Most már látjuk, hogy egymás után keletkeznek, egyik a másikból.
— magyarázza Mariano Méndez asztrofizikus a ScienceAlert cikkében.
A vizsgált fekete lyuk nagyjából 36 ezer fényévnyire található a Naptól, és mivel a két objektum olyan közel van egymáshoz, a fekete lyuk anyagot képes leválasztani a csillagról. A lyuk a Nap tömegének mindössze 12-szerese, ennek ellenére ez az egyik legnagyobb csillagtömegű fekete lyuk, amely a Tejútrendszerben ismert.
A kutatók többet szerettek volna megtudni ezekről a folyamatokról, éppen ezért az 1996 és 2012 között gyűjtött röntgen- és rádióadatokat kezdték tanulmányozni nyomok után kutatva.
A csapat következő feladata, hogy olyan rejtélyekre adjanak magyarázatot, melyeket a vizsgálataik ideje alatt találtak, például hogy mi miatt olyan fényes a korona, hiszen akkora fényhatást egyedül a forrósággal képtelenség elérni, így feltehetőleg valami más reakció is közrejátszik.
Nyitókép: Unsplash/Greg Rakozy
