Jó tulajdonságot fejleszt a több és gyakoribb olvasás

Ez biztosítja, hogy olvasás közben hatékonyabban és gyorsabban tudjunk együtt érezni a szereplőkkel, állapította meg Lynn Eekhof nyelvész doktori értekezése.

„Úgy gondolom, hogy jobban ki kell használnunk a történetek csodáját, ahelyett, hogy pusztán gyakorlati készségként tekintenénk az olvasásra”

– fogalmazott Eekhof.

Akár beszélgetünk valakivel, akár könyvet vagy újsághíreket olvasunk, mindegyik esetben képesnek kell lennünk arra, hogy beleéljük magunkat a másik helyzetébe, hogy megértsük, mit gondol és érez. A másokkal való együttérzés során használt, úgynevezett szociális-kognitív készségek közé tartozik az empátia és a mások gondolatainak „olvasása”.

„Bár a történetekben általában olyan emberek szerepelnek, akik nem valósak, vagy akiket nem láthatunk, azt feltételezzük, hogy az emberek ugyanezeket a készségeket használják arra, hogy megértsék ezeket az embereket”

– mondta Eekhof.

A történetek olvasása és a szociális-kognitív készségek közötti kapcsolat vizsgálata céljából a nyelvész több száz kísérleti személlyel olvastatott különböző történeteket, hogy megnézze, hogyan olvasták ezeket a történeteket, és ez hogyan függött össze a szociális-kognitív készségeikkel.

Eekhof vizsgálata során szemmozgásos kamerát is használt, amely megmutatta, hogy a szociális megismerés és a történetek között kölcsönösen megerősítő kapcsolat van.

„Mivel a szociális-kognitív készségeinket használjuk a történetek megértéséhez, ezek a készségek a rendszeres olvasással egyre jobbak és jobbak lesznek. Ez pedig biztosítja, hogy olvasás közben hatékonyabban és gyorsabban tudunk beleélni magunkat a szereplőkbe”

– magyarázta Eekhof.

Egy korábbi megállapítás szerint, amely mára már megcáfolódni látszik, egyetlen történet elolvasása nem jelent megoldást az empátia hiányára. Eekhof eredményei még azt is kimutatták, hogy egyetlen történet elolvasása valójában kissé gyengítő hatással lehet a szociális-kognitív képességeinkre. Ez ellentmondásosnak tűnik, de a nyevész ezt az erőnléti edzéshez hasonlítja.

„Ugyanúgy, ahogy tíz fekvőtámasz elvégzése átmenetileg kifárasztja a karizmainkat, egy történet elolvasása átmenetileg kimeríti a szociális-kognitív „izmainkat”. Hosszú távon azonban a napi vagy heti egy fekvőtámasz sorozat elvégzése pozitív hatással lesz az izmainkra. Ugyanígy a történetek kiterjedt és rendszeres olvasása is erősítő hatással van a szociális megismerésre.”

Az olvasás hatása valószínűleg a gyerekek esetében a legnagyobb, mivel ők rendelkeznek még a legnagyobb mozgástérrel szociális-kognitív készségeik fejlesztésére. A tartós és rendszeres olvasási szokás ezért létfontosságú, mondta el Eekhof.

„Úgy gondolom, hogy jobban ki kell aknáznunk a történetek csodáját, ahelyett, hogy az olvasásra pusztán gyakorlati készségként tekintenénk, amelyből vizsgázunk. Nagyon fontos, hogy kialakítsuk az olvasás szeretetét. És ezt például úgy lehet elérni, hogy örömünket leljük abban, hogy az olvasás által hozzáférhetünk más emberek életéhez és gondolataihoz, akár egy Donald Duck képregényen, akár egy jól ismert irodalmi művön keresztül.”

(Phys)

Nyitókép: Shutterstock