Ha te is túreagálod az olyan „kiváltó" hangokat, mint például mások rágása vagy az ujjaik dobolása, akkor valószínűleg mizofóniában szenvedsz. A tudósok tavaly végre felfedezték az ennek kiváltásért felelős kulcsfontosságú agyi kapcsolatot.
A kapcsolat a hallókéregtől (az agy hallásközpontjától) az agykérgi – orofacial motor cortex (OMC) nevű területig (amely az arc, a száj és a torok mozgását irányítja) vezet. Ez logikus, mivel a legtöbb mizofóniát kiváltó hangot az emberi arcot érintő műveletek, például a rágás vagy a légzés, okozzák.
A következtetések eredményeként a kutatók úgy gondolják, hogy a mizofóniában szenvedő emberek valójában a motoros kéreg ugyanazon részének stimulációját tapasztalják, amely valaki mástól okozza a kiváltó hangot.
„Eredményeink arra utalnak, hogy a mizofóniában szenvedőknél rendellenes kommunikáció van a hallási és a motoros agyi régiók között. Úgy is jellemezhetnénk, hogy ez egy 'szuperérzékenyített kapcsolat'. Ez az első alkalom, hogy az agyban ilyen kapcsolatot azonosítottak az állapot kapcsán”
– idézi Sukhbinder Kumart, az angliai Newcastle-i Egyetem neurológus kutatóját a ScienceAlert.
A csapat 75, mizofóniával élő és nem élő ember fMRI-agyfelvételeit elemezte, hogy felfedezzék ezt a szuperérzékenyített kapcsolatot. Az adatokat zaj nélkül, mizofóniát kiváltó hangokkal (például rágás), mindenki számára kellemetlenre tervezett hangokkal (például sikítás) és semleges hangokkal (például esőzés) gyűjtötték.
A kutatók egy további felfedezést is tettek: a motoros kéreg és a vizuális kéreg között erősebb kapcsolat alakult ki. Ez további támpontokat ad arra vonatkozóan, hogy mi válthatja ki a mizofóniát az agyban.
„Ami meglepett minket, hogy a vizuális és a motoros régiók közötti kommunikáció hasonló mintázatát is megtaláltuk, ami azt tükrözi, hogy a mizofónia akkor is előfordulhat, ha valami vizuális dolog váltja ki. Ez arra enged következtetni, hogy ez a kommunikáció aktivál valamit, amit "tükörrendszernek" nevezünk. Utóbbi segít feldolgozni a más személyek által végzett mozdulatokat azáltal, hogy a saját agyunkat hasonló módon aktiválja – mintha mi magunk végeznénk az adott mozdulatot”
– mondta el Kumar.
Ez a tükörneuron-rendszer, amelyet már korábban is vizsgáltak, a feltételezések szerint ugyanúgy működik az agyban, akár ténylegesen csinálunk valamit, akár nézzük, ahogy valaki más csinálja. A kutatók szerint a mizofónia azért olyan kellemetlen, mert úgy érezzük, mintha behatolnánk az agyba, amikor ez a tükrözés megtörténik.
Ezt az elképzelést támasztja alá a mizofónia kezelésének egyik módja egyes embereknél: a kiváltó hangot kiváltó cselekvés utánzásával, és így az irányítás visszavételével. Ha jobban megértjük, hogyan működik ez, akkor javíthatjuk az emberek mindennapi életére komoly negatív hatással bíró mizofónia kezelését.
A lakosság 6-20 százaléka él a mizofónia valamilyen formájával, de még mindig sok minden nem egyértelmű a betegséggel kapcsolatban. Legsúlyosabb formájában szinte elviselhetetlenné tehet bizonyos munkahelyi, családi és társadalmi helyzeteket.
„A tanulmány új utakat kínál a misofónia kezelési lehetőségeinek átgondolásához. Ahelyett, hogy az agy hangközpontjaira összpontosítanánk, ahogyan sok meglévő terápia tesz, ezeknek az agy motoros területeit is figyelembe kellene venniük”
– fogalmazott Tim Griffiths neurológus, a Newcastle-i Egyetem munkatársa tavaly.
Nyitókép: Shutterstock / WAYHOME studio
