Delacroix forradalmi remekműve nyolc réteg lakk eltávolítása után nyerte vissza teljes színét.
Eugène DelacroixA szabadság vezeti a népet (Liberty Leading the People, 1830) című képét közel 200 éve a francia Köztársaság jelképeként ünneplik. Az 1830-as júliusi forradalom emlékére készült festmény először 1874-ben került a Louvre-ba, miután egy évvel az alkotás után az állam megvásárolta.
Drámai színvilága azonban az idők során megsárgult és elhalványult, ezért a múzeum hat hónapos restaurálásra vállalkozott, melynek során nyolc réteg oxidált lakkot távolítottak el a képről. A projekt részét képezi a közelmúltban végzett restaurálási erőfeszítéseknek, melyek célja Delacroix műveinek, köztük Az algíri nők a lakásukban (1834) és A khioszi mészárlás (1824) megőrzése.
A restaurálás befejeztével, a festmény visszakapta régi fényét, és a Salle Mollienben kapott helyet, más híres 19. századi művek, például Théodore Géricault A Medúza tutaja (1818-19) című alkotása mellett.
A festményt restauráló Bénédicte Trémolières és Laurence Mugniot szerint a korábbi konzerválási kísérletek drámaian megváltoztatták Delacroix finom palettáját, és a kompozíció kulcsfontosságú részleteit elsimították vagy eltakarták.
Például a Szabadság központi allegorikus alakja – aki Franciaországban Marianne néven ismert, a liberté, égalité, fraternité (szabadság, egyenlőség, testvériség) megszemélyesítője – olyan tunikát visel, amelyről azt hitték, hogy egyöntetűen sárga. Valójában azonban világosszürke, aranyszínű árnyalatokkal. A ruházat szándékos átfestéséért egy 1949-es konzerválási munka felelős.
A paletta általános lehűlése tovább hangsúlyozza a trikolor zászlót, amelyet a nő a feje fölött tart, valamint annak kromatikus kapcsolatát a füsttel teli éggel és az alatta lévő alakokkal.
„Mi vagyunk az első generáció, amely újra felfedezte a színt”
– fogalmazott az Agence France-Presse-nek adott nyilatkozatában Sébastien Allard, a Louvre festményekért felelős igazgatója.
A további felfedezések között szerepel, hogy a Gavroche becenevű pisztolyos fiú Marianne előtt áll, nem pedig mellette, ahogy korábban feltételezték. Egy kevésbé feltűnő részletre is fény derült egy kopott csizma formájában, amelyet a vászon bal alsó sarkában ábrázoltak. Ez akár az elesett katonához is tartozhat, aki a Szabadság lábai alatt fekszik.
Delacroix látomása a X. Károly királyt megbuktató júliusi forradalomról a Mona Lisa után vitathatatlanul a múzeum gyűjteményének legnépszerűbb festménye. A francia nemzeti identitás maradandó képeként nem csoda, hogy éppen a júliusban kezdődő párizsi olimpia idején került ismét kiállításra.
A Louvre a világ leglátogatottabb múzeumaként – 2023-ban 8,9 millió látogatót regisztráltak – idén nyáron még nagyobb látogatottságra számíthat. Kifejezetten az olimpiai turistákat is kiszolgálja egy, a játékok történetének szentelt kiállítással, valamint különleges eseményekkel, többek között futási, tánc- és jógázási lehetőségekkel a galériákban.
A múzeum nemrégiben azzal került a címlapokra, hogy a folyamatosan növekvő tömegek miatt a Mona Lisának saját termet adna, és így a múzeum jelentős felújítást tervezne. A Louvre az év elején bejelentette a jegyárak 29 százalékos emelését is, ami összhangban van az általános fővárosi áremelésekkel, mivel az olimpia által generált nagyobb idegenforgalomra készül.
